MINDENNAPI ÁLMOK JEGYZÉKE - Álmok jelentése - E, É

Eb.

Az 1756-os könyv szerint: ebet látni: gyönyörûség. De a fehér eb jobb, mint más színû eb. Eb, ha fogait mutogatja: gyûlölség. Eb, ha hízelkedõ: álnokságot jegyez. Eb, ha siket: ártalmas rágalmazás. Ebugatást hallani: ellenségtõl gyõzettetni. Ebet angliait látni, kinek a szája és a fél combja fekete, egyebe pedig fehér: fõember tégedet csalárdságával megkerül.

Kerner Jusztinusz szerint: eb, amely megharap, és a seb megmarad: betegség jegye; ha nem marad seb: ellenségeiden gyõzelmet aratsz. Ebugatás: ellenségeid gyõznek. Süket eb: epekedés. Fekete eb: vak gyûlölet. Lompos eb: szegénység. Házõrzõ, ha megmar: csalódás legjobb barátodban. Öleb: dolog.

Magyar könyvek szerint: úszó eb: segítséget jegyez. Eb, amely macskával verekszik: oltalom. Ebszõlõ: öröm. Ebtövis: kellemetlen vendégség. Vén eb: szerelmes anyós. Eb tavasszal: zavar a házaséletben. Útonjárónál: gonosz. Szürke eb: verekedés asszonyokkal. Vörös eb: halál.

Ebéd. Házasság. Ebédidõ: hosszú öregség. Ebédet enni idegen asztalnál: kellemetes. Ebéd otthon, vendéggel: gond.

Más források szerint: ebéd jegyez: házasságot. Magányos ebéd: betegség. Vendéggel: megcsalatás. Ebédlõ: haláleset. Ebéd egy halottal: kiváló szerencse. (1855.)

Kerner szerint: ebéd, amelynek nincs vége: nagy nélkülözést jegyez. Papi ebéd: látogatást jelez. Böjtös ebéd: jó egészség. Csíklevessel kezdõdõ ebéd: dínomdánomot mutat.

Az 1855-ös könyv szerint: idegen szobában ebédelni: gond. Húst ebédelni nagypénteken: gonosz. Ebédre hívó harangszó, messzirõl: börtönt jegyez.

Ébenfa. Kis szomorúság.

Ecet. Ecetet inni: jó nyereség. Ecetfa: mulatság jele. Ecetágy: házi kellemetlenség. Ecetet árulni: kenyérgond jegye. Ecetesüveg: kár, törés, romlás. A háztartásban bosszúság.

Kerner szerint: ecetet inni szûzleánynak: gonosz.

Ecset. Kár. Ecset, amely szakállunkból való volna: új házat jegyez. Ecset disznónak szõrébõl: nagy szél jele. Ecset tojássárgájával bevonva: betegség.

Edény. Házi kellemetlenség. Edénytörés: mindig baj. Nõtlen embernek: agglegénységet ígér. Leánynak: pártában maradást.

Egy öregasszony szerint; edény jelez kiadást. Különféle edény: harag jegye. Kopott edény: baj egy öregasszony révén. Zöld edény: korai tavasz. Edényeskocsi: jó utazás. Edényesbolt: házasság a családban. Edényesember, ha tótul szólít meg: még abban az esztendõben házasságot jelez. (1855.)

Edény ágason, zöld udvaron: örömteljes viszontlátást mutat. Leánynak: udvarlót jegyez. Edény, ha macska kölykezett bele: szerencsétlenség.

Édes. Hízelkedés. Édes italt inni: megszerelmesedés jegye. Édesség: szerelmi kaland. Édes víz: gazdag asszony. Édes víz, ha más issza: öregasszony.

Éden . Éden kertjérõl álmodni: betegség. Édenben járni: nagy öröm.

Égés. Égést látni kár nélkül: jó. Nyereség. (1756.)

Kerner szerint: égést látni füsttel és kárral: veszedelem. Betegség. Égõ fa: gond. Égést oltani: lemondás kedves tervedrõl. Égõ bokor: szép, de veszélyes asszony. Égõ ház, ha másé: kiadás; ha tiéd: szomorúság egy nõ miatt. Égõ ág, amely nagyon füstöl: nagy veszekedést jegyez; útonjárónál: visszafordulást.

Ég. Borús ég: szomorúság. Napos ég: öröm. Égboltozat két Nappal: nagy baj egy terhes­asszony miatt. Jegyez még háborút is. Égboltozat Nappal és Holddal: bõ termés, jó idõjárás; nagy szüret. Eget égni látni: haláleset. Égboltozatot leesni látni: vétkezésed lesz. Eget leszakadni látni: gonosz jegy. Igen kék ég: hideg idõ. Égben járni és Istent látni: kárvallás. Égben, csillagok között halászó ember: veszekedés. Kinyílt ég: megmenekülsz a romlástól. Csillagos ég: nagy szerencse. Hajózni csillagos égben: veszedelembõl menekülsz. Világos ég: szerelmi házasság mutatója. Lángoló ég: nagy szerencse a sorsjátékban. Ég szálló madarakkal: idõváltozás. Ég, amely vízben látszik: betegség barmaid között. Égbõl szálló angyal: levél jó hírrel.

Kerner szerint: betegnek eget égni látni: megkönnyebbülés. Terhesasszonynak égbe szállni: szerencsés szülést jelez. Öregasszonynak égbe felutazni; változás jele. Útonjárónál borús ég zimankós idõ, hegyek között havazás, gonosz öregasszony az útban.

Az 1755-ös könyv szerint: égben Máriát és szenteket látni: gyönyörû kilátások jegye. Égben sétáló bárányok: nagy idõváltozást jeleznek. 1833-as könyv szerint: számjegyek az égen: ternót mutatnak.

Gvadányi Márton szerint: utasember ne nézzen az égbe, mert megüti bokáját.

Szent György napján égben járni: fagy. Andráskor igen szép, kék eget látni: nagy havazást jelent. Karácsony éjjelén égbõl citeraszót hallani: lánynak szeretõ van útban, öregembernek halál. ( Régi magyar naptár .)

Gonosz jegy: sánta ördög az égboltozaton. Háború. Kereszt az égen: változás a trónon. ( Lipcsei könyv .)

Zarándokok az égboltozaton, akik Kelet felé haladnak: nagy idõváltozást hoznak. ( Radics Mária .)

Egér. Városban: bátorság jegye.

Kerner szerint: egeret látni: nyereség. Egeret lenyelni: nehéz nyeremény jele. Egeret mezõn látni: elárulod magad. Egeret fogni és megölni: ellenségeid megszégyenítése. Egér ágyban: váratlan szerelmes­kedés. Egérméreg: betegség egy hét leforgása alatt. Egeret valahonnan látni, leány álmában: az elcsábítás jegye. Egerészni jegyez özvegységet. Egerek: jólét, jó házasélet jegyei. Egérfogó: veszedelem.

Gvadányi Márton szerint: asszony szoknyája alatt bújó egér: titkos gondolat.

Útonjárónál mezei egér: céltalan utazás jele. Nagybajuszos egér: nagy ellenséged van. (1833.) Fehér egér: ambó. (1855.)

Egerek a padláson József-napkor: késõ tavaszt jegyeznek. Egér a szobában Andráskor: hosszú telet mutat. ( Régi magyar naptár .)

Egér, amely belénk búvik: ártalmas gondolat. ( Radics Mária .)

Égerfa. Állhatatosság.

Egres . Veszekedõk közé keveredsz. Egrest látni: vidámság. Egrest enni: váratlan felvidámo­dás. Jegyez még várva várt vendéget.

Egyedüllét. Segítség.

Egyenruha. Asszonynak mulatság, férfinak gond.

Egyház. Messzirõl látni: utazás idegen országba. Egyházba menni: szomorúság. Egyházban imádkozni: becsületesség. Egyházi ünnep: vígság. Egyházban másokat imádkozni látni: ellenségeid levernek. Egyházi személy betegnek igen jót jelez. Mindenkinek: vigaszt mutat. Egyházi beszédet hallani: búbánat.

Éhes ember (-nek enni adni): meggazdagodást jelez. Éhesnek lenni: jó egészség. Éhen halni: nagy változás. Éhes állatok között lenni: bátorságod nem hagy cserben. Éhes kutya: idõváltozás. Éhes gyermek: vétkezel. Éhes öreg: út.

Éj. Sötét éj: családi veszekedést jelez.

Csillagos éj: hosszú élet. (1779.)

Kerner szerint: zivataros éj: kár. Éjjeliedény: elõnyöd lesz. Éjjeli fõkötõ: asszonyuralom. Éjjeli papucs: tolvaj jár a ház körül. Éjjeliõr: lopás. Éjjeli ing: leánynál szerelmeskedés jegye; öregasszonynál: betegség. Más asszonynál: sápadt arc jele. Éjjel járni-kelni: kellemetlenséged a hatósággal. Éjjeli utazás: gonosz. Éjjeliedényen ülni: fájdalmas betegség. Éjjeliedényt ajándékba adni valakinek: fáradságos munka. Éjjel baglyot hallani: haláleset; látni: hosszú, szép idõ. Éjjel ingben sétálni asszonynak: gyermekáldás jegye. Éjjel mezítelennek lenni: szégyenkezés.

Gvadányi Márton szerint: éjjel járni: gonosz; éjjel asszonyhoz járni: betegség.

1755-ös könyv szerint: éjjel kertben járni: veszedelem a háznál. Éjjel tüzet rakni: lopás jegye. Éjjel pénzt olvasni: elárulnak cselédeid. Tilos dologba keveredsz. Sok pénz: (éjjel) tömlöc jegye. Éjjel birkát hajtani: csendbiztost jegye. Éjjel vizet inni: kisebb betegség. Éjjel cicomázni leánynak: titkos szeretõ; öregasszonynak halál. Éjjel borotválkozni: statárium.

1833-as könyv szerint: éjjel égbe nézegetni és madarat látni: ambó.

Útonjárónál éjjeli köntös, ha asszonyt takar: kellemes találkozás jegye. Éjjeli ruhás férfi: gonosz.

Éj, amelybõl madárének hangzik: búcsú az ifjúságtól. ( Radics Mária .)

Éjjel köpönyegben járni: hamis bukás. ( Régi magyar naptár .)

Éjjeliedény: barátság. Éjjeli virrasztás: sok munka. ( Lipcsei nagy könyv .)

Gyógyszerésszel találkozni éjszaka: részegség.

*

Jó éjszakát!

Külön megbeszélést érdemel álommagyarázatainkban az az asszony, aki a takarójára kénytelen hímezni azt, hogy "jó éjszakát", mert egyébként senki se mondja már azt neki. Ez az asszony gyakran vissza­járogat a kakasszó elõtti álmokban azokhoz a kertekhez, amelyekben boldognak képzelt leányságában megfordult. Nagyon szeret labdázni például zárdakertekben, amelyek magas kõfallal vannak elkerítve a világtól. A kis városból csak a torony hegye látszik be a kerítésen. És ez a torony álomban néha különös hangon csalogatja kifelé a kertbõl a labdázó leányt. Mintha egy szépséges herceg vagy egy bõbeszédû színész ment volna fel a toronyba a harangozó helyett. Ilyenkor azután hiába illatoznak az ibolyák, bódítanak a fehér violák - sõt még a mosolygó szemû apácák is hasztalan vigyáznak az álmodóra. Õ mindig csak arra a hangra felel, amelyet a toronyból vél hallani. Így álmodik az az asszony, akinek senki se mondja: "Jó éjszakát."

Máskor ugyancsak a megcsalódott asszony színpadon találja magát, és olyan rövid a ruhája, hogy szinte szégyenkezik, mert a színpad elõtt sok különbözõ korú és arculatú férfi áll, aki mind õt nézi a bika vagy a kos szemével. De a szégyenkezés érzetét csakhamar felváltja az öröm érzete, amikor a nagydobos belevág dobjába, és õ bár egyébként nem szokott táncolni, olyan táncot lejt, hogy attól mindenki, öreg és fiatal el van ragadtatva. Addig táncol, amíg ömleni kezd róla a verejték, felbomlik a haja, a földre csúszik a fejkötõje, és megreped a sarkáig érõ hálóinge, amikor is kábultan felébred, és homlokára szorítva kezét, tûnõdve kérdezi: Istenem, hol jártam az éjszaka?

Ugyanez az asszony, különösen az esõs éjszakákon, amelyek rendszerint a legcsalfább álmokat hozzák: nemzeti szalagos házasságkötõt lát maga elõtt. Szép, kövér ember az esketõ, paragrafus alakjában van kipödörve a bajusza, és az ujján nagy pecsétgyûrût visel. Sajnos, a férfira, akivel az anyakönyves elõtt megjelent: már sehogy sem bír visszaemlékezni.

Az álmok különféleségükben jelentkeznek annál az asszonynál, aki megcsalatkozva érzi magát életében. Így nagyon gyakran álmodja azt, hogy õ valamely nagy mûhelynek a tulajdonosnõje, aki legalábbis annyi munkás fölött rendelkezik, mint valaha az egyiptomi királyok. Ezek a munkások követ törnek, állatokat nyúznak, és csizmákat varrnak az állatok bõrébõl. A tulajdonosnõ szabja meg, hogy mely csizmára kell sarkantyút verni. Dolgozni, reggeltõl estig keményen dolgozni: ez annak az asszonynak az egyik álma, aki magát boldogtalannak véli. Ismét csak verejtékezve ébred, mint máskor a táncból.

A boldogtalan asszony álmaiban van jelentõségük azoknak a bábuknak, amelyek a ruhakereskedõk kirakataiban állnak; a szépen pödört férfiaknak, akik a fodrászok boltjait díszítik; a különbözõ szobor­mûveknek, amelyek a város sétaterein állnak. A boldogtalan asszonyt szokta például megszólítani Vörösmarty Mihály, amikor álmában elõtte elhalad, ugyancsak ez az asszony látja megelevenedni a Víg Hajós-hoz címzett korcsma cégérét; azt a borozgató hajósembert.

De van egy felejthetetlen álma a csalódott asszonynak. Ezt pedig ilyenformán írta le nekem egy sokat szenvedett nõ, aki velem magyaráztatta meg álmait:

"Nagy sivatagban jártam: körülöttem sárga homok minden a végtelenségig. Közvetlen a látóhatár alatt egy sárga homokalagút nyílása. Fáradtan vánszorgok tovább. Hirtelen éles sivítással jön az alagútból egy végeláthatatlan tehervonat, csupa nyitott kocsival. Õrült gyorsasággal jön felém, most látom, hogy a vonat csak egy sínen fut, s bár egyenes vonalban jöhetne, mégis óriási kanyarodókat tesz. Már mellettem robog - a mozdonyon nincs senki -, teljes gõzzel rohan, sok üres kocsi elhagyott, mikor az egyikbõl egy kar nyúl értem, felránt magához a nyitott teherkocsiba; a kézen hosszú, hajlott körmök vannak, s a kéz folytatása maga a Sátán.

(Szép, szabályszerûen kiöltözve.) Nem féltem, és nem voltam meglepve a rablóm kiléte miatt, csak hihetetlenül szorongó érzés tartott fogva az egy vágányért; az erõs kanyarodóknál ide-oda estünk, egyébként a szomszédság nem bántott.

Végre hosszas utazás után egy gyönyörû zöld színû folt töri meg a sárga egyhangúságot. Mellé értünk; egy vaskerítéssel elzárt, rendesnél nagyobb sír; földje tiszta, egyenes, felette fehér márványtábla (üresen), és a kerítésen belül egy tiszta, fehér, gyönyörû ló legel. Udvariatlan mentorom, amint közvetlen a sírhoz értünk; egy erélyes gesztussal kiejt, közvetlen a sír közepére; a vonat nagy sípolással továbbmegy, magam pedig ijedten felébredtem.

Jó Szindbádom, nagyon késõ van, mesémnek vége szakadt. Jó éjszakát!"

*

Éjfél. Félelem.

Ékszer . Venni: boldogság. Eladni: nagy kár.

Kerner szerint ékszer: nagy szívfájdalom jegye. Radics Mária szerint ékszer, piros kõvel: betegség.

Eke. Ekét látni: közeli esküvõ jele.

Az 1799-es könyv szerint: biztos házasság. Ekevas: sértés. Sok eke: jó barát. 1855-i könyv szerint eke: félelem.

Gvadányi Márton szerint: ekéd ha vagyon: feleség is akad.

Elefánt. Gazdagnak jó, szegénynek rossz. (1855.)

Elégni. Szenvedés. Leányt is jegyez.

Elevenen eltemettetni: gonosz szerencse.

Élelmiszert árulni: irigység. Vásárolni: rossz kedv.

Éléskamra. Kellemes napok jegye. Barna nõ.

Életveszély. Csalódás. Életveszélyben elpusztulni: ellenség gyõzedelmét jegyzi.

Elfagy valami: jókedv. Elfagy testrészed: lakodalom.

Kerner szerint: fagyott láb: víg utazás.

Gvadányi Márton szerint: fagyott fül: jó hírt jegyez. Radics Mária szerint: fagyott orr: kosár leánytól. 1755-ös szerint: fagyott kutya lába: öregasszonyt jegyez. Egy régi magyar naptár szerint: fagyott láb: tánc jele.

Elfáradás. Haszon. Elfáradni mulatságban: búbánat. Menekülés közben elfáradni: vigyázz háznépedre. Elfáradni kötéstõl vagy ruhateregetéstõl: jó szerencse.

Elfelejtés. Szerencse. Mulatság. Szõke nõ.

Elgázolás. Óvakodj egy nõtõl. Elgázoltatni csordától: nagy idõváltozás. Elgázolt kendõ: búbánat.

Eljegyzés. Nagy kellemetlenség.

Elkésés. Harag.

Elkerülni valamit: gyávaság. Elkerülni jó barátod: ellenségeid vannak.

Elkeseredés. Barátság.

Elkölteni vagyonodat: rossz emlék.

Elköltözködni. Nagy kár a házban.

Ellenséged , ha felborzad bosszúságodra, temiattad megaláztatik. (1856.)

Ellenséggel találkozni: kellemetlen dolgon túlesel. Ellenséggel barátkozni: betegség.

Elõkelõ emberrel társalogni: nagy tisztelet.

Elsorvadás. Bánat.

Elsüllyedés. Nagy mulatság.

Elszökni. Gyász.

Eltévedés. Kétségbeesés.

Elutazás. Perpatvar.

Elválás. Feleségtõl: hiábavaló remény. Elválni baráttól: csalódás. Elválás rokonodtól: rövid idõn belül megházasodol. Elválás miatt búsulni: szerencse. Elvált asszony: gyönyör. Gyereket elválasztani: jó remény.

Elvarázsolva lenni: jegyez szerencsét.

Elverni anyóst: öröm. (1855.)

Elpirulás. Kárvallás.

Elvirulás. Bú.

Elsápadás. Közeli betegség.

Ember. Embert látni: gond jegye. Ismeretlen embert látni: jó.

Az 1755-ös könyv szerint: embert koszorúban látni: nyárban jó, télben ártalmas. Koronás ember: nyereség. Fõemberrel beszélni: hasznos. Vademberekkel verekedni: jó barátság.

Kerner szerint: ember: gond. Embert messzirõl látni: jó üzlet. Fekete ruhás ember: balhír.

Gvadányi Márton szerint: ember mezítelenül: álomtalanság, asszonyember mezítláb: megcsalás.

Ember állatbõrben: veszedelem. Ember hason fekve: szegénység. Ember sárban: mulatság. Ember hajadonfõvel: halál. Öregember: gondolat, amely titkos és gonosz. Ember, aki fára mászik, jegyez elválást. (1855.)

Guggoló ember: jó termés. ( Radics Mária .)

Szeretkezõ ember: jó gondolat. Állattal szeretkezõ ember: egyedüllét. ( Lipcsei nagy könyv .)

Ember, aki követ tör: nehéz út. (1790.)

Ember az ágy alatt: házassági perpatvar. Ember, aki bolha módjára ugrik: szemérmetlenséget látsz. Ember a háztetõn: gonosz. ( Bucsánszky .)

Ember és Kos együtt: hosszú élet. Ember és Bika együtt: sok feleség. Ember és Skorpió együtt: gonosz. ( Dálnoki Gaál Gyula gyûjtésébõl .)

Útonjáró embernek: nagy gond.

*

A gonosz ember álmai

Arról az emberrõl, aki álmában annyi rosszat követ el, hogy napközben alig gyõzi jóvátenni.

Ez az ember rendszerint azzal kezdte álmát, hogy az erdõben elfûrészelte a fák derekait, hogy azok majd agyonüssék a jámbor utazót, aki a rablók bunkója elõl megmenekült.

Nappal aztán az emberünk kiszaladt az erdõbe, és bocsánatot kért a fáktól. De azok szomorúan néztek rá - mit sem ért a bocsánatkérés, miután már egyszer elfûrészelték õket.

*

Ez az ember álmában mindig verte az állatokat, vasvilla nyelével a jámbor barmokat, amelyek bõgtek a fájdalomtól; szíjostorral a szegény lovakat, amelyek keservesen rángatták kötõfékjeiket; de bántalmazta még a fiatal ebeket is, amelyek pedig kutyák szokása szerint hízelkedve húzódtak lábaihoz... És ha elérhette a galambok dúcait, akkor kitépdeste e szelíd madarak tollait.

Emberünk alig várta, hogy a verebek megszólaljanak, amelyek csiripelésükkel mindig azt szokták megbeszélni, hogy mi történt az éjjel. Bizonyára tudták ezek a korán kelõ madarak, hogy emberünk hány állatot pusztított el az éjszaka, és ezért lármáztak. Mit tehetett a szegény, álmában elfáradt ember? Elment a gyapjas kosokhoz, és megvakargatta a tavaszi szarvuk tövét, mert tudja, hogy ez jólesik nekik. Elment a tehénkéhez, és friss sarjút vitt neki ajándékba. De az állatok szeme továbbra is szomorú maradt.

*

Ez az ember még mást is csinált álmában: - rablókkal cimboráskodott, segített nekik a pecsenyéjük forgatásánál; hamispénzverõk odúiban tanyázott, és mindenben helyeselt e sötét képû embereknek; akasztásoknál segédkezett a hóhérnak, és még akkor sem rendült meg, amikor azt vette volna észre, hogy az akasztásra ítélt ember nem más, mint a legjobb barátja; haldoklók feje alól rángatta ki a párnát, pedig a haldoklóban éppen öreg édesanyját ismerte fel; gyermekeket dobott bele a Dunába, és nem törõdött keserves sikoltásukkal. Végül aztán mindig felakasztotta magát, hogy fuldokolva ébredt fel.

Emberünk nappal hiába ment el bocsánatot kérni az akasztófadombhoz: a szél ott most is keservesen sóhajtozott, mint akárcsak az éj óráiban. Hiába ügyelt arra, hogy valahogy ne kerüljön erszényébe ólomból öntött tallér, sem pedig karimáján körülreszelt arany: nem tudott szabadulni a gondolattól, hogy álmában hamispénzverõkkel cimboráskodott. Legjobb barátját pedig megölelte és megcsókolta, amikor találkozott vele. De hiába volt a sírás, a legjobb barát csak szomorúan nézett rá, mintha tudta volna, hogy álmában õt felakasztották.

*

Az álmok pedig mind gyötrelmesebbek lettek... Például sohasem emberünket kergették álmában a zsiványok és vadállatok, mint ez a jó emberekkel történni szokott, hanem emberünk kergetett hosszú husánggal olyanokat, akik az égõ házból menekültek. Nyulakat üldözött, amelyeket aztán széjjeltépett, hogy véres lett mind a két keze, mint a vérrel foglalkozó embereké. Virágzó fákról tépte le a fahéjat, mint valami szörnyû fanyûvõ, mint valami medve...

Hiába vetett pénzt a táncoló medvének, nem tudta elfelejteni azokat a fákat, amelyekrõl õ húzta le a ruhát.

Mikor emberünk már nem tudott hová lenni az álmai rettenetességei elõl, felkereste azt az Embert, aki álmok kitalálásával és megmagyarázásával foglalkozott. Az álomfejtõ végighallgatta emberünket, aztán így szólott hozzá:

- Gyere el mához egy hétre hozzám. Addig majd gondolkozom álmod jelentõsége felett. Most erre az egy kérdésre felelj nekem: - Sohasem hallottál álmodban kiáltó vadludakról?

- Nem hallottam - felelt az ember, mert elhatározta, hogy igazat mond az álomfejtõnek.

- Akkor tudom, hogy egy hét múlva el fogsz jönni. Semmi csalárdság, kigondolás nincsen álmodban.

*

Emlék. Szomorúság. Emlékkõ: váratlan vendég.

Emlõsállat. Szerencse.

Ének. Énekelni és vigadni: szomorúság.

Kerner szerint: énekelve élni: jó egészséget jegyez. De gyászt is. Éneklõt látni: közeli látogatás. Mély hangú ének: kellemetlenség, kellemetlen hír, balog. Vékony hangú ének: vidámság. Éneklõ szobor: magány.

Éneklõ kanonok: asszonynak gond, férfinak jó egészség. Énekesnõ: családi zûrzavar. Énekszó a szomszédból: vigyázz az asszonyra. Énekszó esõs éjszakán: halál. Éneket hallani temetõben: nagy idõváltozás jegye. Énekes koldus: gonosz. Énekes koldussal együtt asztalnál ülni: nagy szerencse. Éneklõ gyermek jegyez rossz egészséget. Éneklõ állat: nehéz idõk mutatója. Éneklõ ajtó: balsors. Éneklõ kút: jegyességed felbomlik. Útonjáró éneklése: boldogtalan élet jegye.

Gvadányi Márton szerint: éneklõ asszonyt kerülj, mert nyakad szeged.

Énekszó Mihály napján: rossz idõjárás. Andráskor: hosszú, hideg tél. Újholdkor: hideg. Hétfõn: balszerencse. Kántorböjtben: kis változás. Éneklõ szél esõs éjszakán: halálesetet jegyez. (1799.)

Énekes, ha nagyon öreg: nem sok jót jelent. Ha fiatal legény énekel: leánynak megszerelmesedést jegyez. A szél éneklését hallani: derült idõ. ( Radics Mária .)

Éneklõ emberek a padláson: tûzvészt jelentenek.

A különös álmokból: éneklõ ruhadarabok, amelyek a napon száradnak: bûnös szerelmet mutatnak. ( Saját gyûjtés .)

Enni. Egészséges. Evést látni: látogatás. Vagy jó jövedelem.

Enyelgés hitestársaddal: jegyzi kívánságaid teljesülését. Szolgálóddal enyelegni: jó. Idegen asszonnyal enyelegni: gonosz, haláleset. Szõke nõvel: bánat. Kövér nõvel: ifjúság. Öreg­asszonnyal: mérgelõdés. Gyermekkel: vénség jegye.

Enyv. Csalódás házasságodban. Jegyez még nehéz elválást szerelmesünktõl. Útonjárónál: lopás.

Epe. Harag.

Kerner szerint: betegség jegye.

Enyhe idõ. Csalódás.

Epedés. Vigasz.

Eper. Nagy öröm. Epret enni: civakodás.

Kerner szerint: epret enni: jó házasság, jó üzlet. Sok eper: nagy barátság. Epret szakítani: kár.

Eper: csók jegye. ( Radics Mária .)

Építeni látni õ házát: megutálás. (1755.)

Kerner szerint: gyors elõremenetelt is jegyez. Lakásváltozást is mutat.

Épület (ha nagy): terveid nem sikerülnek. Kis épület: csalás áldozata vagy. Szegényház: betegség.

Érc. Veszteség. Ércet vágni: gond. Érckakas: szeszélyes élet.

Erdész. Reményteljes jövendõ.

Kerner szerint: váratlan örökség jele. Erdészház: barátságos fogadtatás idegen embereknél.

Erdõ.

Az 1756-os könyv szerint: erdõ, ha zöld, és a nagy fáknak ágaitól oly sûrû, hogy nehezen járhatni el benne: méltóságot jegyez, de nem kedved szerint valót.

Kerner szerint: erdõt messzirõl látni: félelem. Sötét erdõben járni: megcsalás jegye. Nagy fájdalom. Erdõégés: fájdalom. Fiatal erdõben járni: nagyon jó.

Ereklye. Háládatosság. Komoly dolgok elõtt vagy.

Érem. Szegénység.

Eresz. Szerelem.

Erkély. Veszedelem.

Ernyõ. Csak nagy vigyázattal kímélheted meg magad közeli károsodástól. Ernyõs kocsi: biztonság jele. Napernyõ: idegenek veszik fel munkád bérét.

Erõlködés. Bátorságot jegyez.

Erõtlenség. Szegénység. Betegnek: halálos bûn.

Erõszak. Harag.

Érsek. Szerencse.

Erszény.

Kerner szerint: erszényt találni: kellemes élmény. Üres erszény: jó jel, de adósságot is jegyez. Elveszített erszény: váratlan gazdag házasság jegye.

Érvágás. Pénznyereség.

Érverés. Komoly munka.

Esni, de megkapaszkodni: becsületed forog kockán, de jót jegyez. Leesni: betegség. Leesni, de meg nem ütõdni: szükséged véget ér. "Esni látni magát: tisztesség." (1756.)

Esküdni, igazság szerint: jó. Hamis eskü: bírót jelent.

Az 1756-os könyv szerint: "Eskütt ember ha vagyon kedved ellen, azért, hogy mások irigylenék: jámborok ügyedet szánják, bánják."

Kerner szerint: esküdni: mindig kellemetlenség jele. Bíró elõtt esküdni: nyugtalanságot mutat. Mások esküjét hallani: nagy gond.

Esküvõ. (Lásd Házasságnál.)

Esõ.

Az 1756-os könyv szerint: "Essõ, ha reád csepeg aprónként: valami kevés pénzt adnak." Gyenge esõ, amely az ablakon át beesik a szobába: nyereség. Esõ, amelyet a szél ablakhoz csap: erõvel elragadnák a te szerencsédet, ha lehetne. Szapora esõ: bõ esztendõ.

1833-as könyv szerint: sûrû esõ: ambó.

Kerner szerint: tartós esõ: kellemetlenség. Kis esõ: kis nyereség. Napsugaras esõ: kellemes változás. Esõ viharral: veszekedést jelez. Csendes esõ: kis perpatvar. Erõs esõ: rettentõ esztendõ. Esernyõ: könnyebbség.

Esõ Mihály napján: gonosz. Andráskor: hosszú tél. Útonjárónál szapora esõ: szapora út. Öregembernél: gonosz.

Radics Mária szerint: halk esõ: betegség. Esõ, amelyet messze látunk: eltávolodik valakink. Esõ, amely nem tudna leesni: szeles idõjárást mutat.

Esperes. Udvarias barátot jelez.

Esti csillag. Reménység. Segítség.

Kerner szerint: jelez veszekedést szerelmeseddel. Házasoknál: perpatvar. Gyanú alatt álló gyermekeknél: betegség. Elsötétülõ esti csillag: szerencse.

Radics Mária szerint: esti csillag jelez változást az egészségben.

Esthajnal. Szerelem.

Esti harangszó. Ismerõst temetnek.

Esti zene. Rossz hír. Este zenélni: betegség.

Estebédre menni. Áldás legközelebbi vállalatodnál. Estebédet enni: jámbor férjet vagy feleséget jegyez.

Estet látni. Hûtlenség jele. Esti pír: egészség, hosszú élet.

Északi fény. Zavaros idõ.

Északi szél. Gondterhelt öregség.

Eszelõs. Gond.

Esztergapad. Szeszélyes szerencséd.

Esztergályos. Egészség. Jó kilátás. Nehéz munkád eredményes. Vagyont is mutat. Esztergályozást látni: derék házastárs jegye.

Esztendõ. Nyereség. Évek, ha magad éveit is számolod: gazdagság; ha más éveit számolod: szemrehányás. (1756.)

Étel. Csalódás. Étellel jóllakni: fáradtság. Állatot emberi eledellel táplálni: szaporaság a családban. Ételt szagolni: kellemetlen hír. Gyermeket etetni: jólét. Fõtt étel mezõn: verejtékes munka. Sült étel: betegség. Hideg étel: változás. Étel, amelyet kívánunk, de nem ehetünk: szerelmi csalódás. Étvágy: nagyon jó.

Kerner szerint: étel, amellyel magunkat megterheljük: gonosz.

Gvadányi Márton szerint: reggeli étel, ha zsíros: dologtalanságot jegyez.

Útonjáró étele: szomorúság, gond.

Böjtben sok étel: egészséges. Adventben: szép ünnep.

Ételek, amelyeket messzirõl látunk: nem teljesült reménységek. Kisasszonynapján étel (kevés): hosszú, hideg õsz. Baromtartó embernél étel: mindig gonosz. Öregembernél sok étel: betegség. Ételtõl öklöndözni: ambó. (1833.)

Evezõ. Okos cselekedet.

Evõkanál jegyez szerencsét.

Ezerjófû. Élvezet.

Ezredes. Bosszúság.

Ezüst. Csalás.

Az 1799-es könyv szerint: ezüstpohár: hosszú betegség jele. Ezüstöt találni: vész a marhák között.

Kerner szerint: ezüstöt találni: ugyancsak gonosz; baromtartó embernél veszedelem. Ezüsttel kereskedni: nyereség. Ezüstpohárból inni: sokáig õrzöd az ágyat. Ezüstbánya: eszméletlenség, ájulás. Ezüstfonál: remény. Ezüstlevél: felesleges dologba kezdel. Ezüstmûves: jó barát. Ezüstérem: nem mindennapi vendég.

1833-as könyv szerint: ezüst jegyez extrátot.

Európa. Európában lenni, és Amerikát látni: gonosz csalódás.

Evetet vagy madárfiat látni: nyereség. (1799.)