MINDENNAPI ÁLMOK JEGYZÉKE - Álmok jelentése - K

Kabát. Jelenti háztartásod.

Bõ kabát: uraság; fekete: gyász; szennyes: harag; rongyos: szegénység; szûk: betegség.

Kerner Jusztinusz szerint: kurta kabát jegyez kellemetlenséget; arannyal hímzett: gazdagságot, szakadt kabát; amely a varrásnál szakadt: ugyancsak gazdagságot mutat. Új kabát: szerencse egy ismeretlen kézbõl. Kabátod, ha mossák: dolgos feleséget kapsz. Foltos kabát: árulás.

Gvadányi Márton szerint: Kazinczy-kabátban járni: jelez nagy megtiszteltetést.

A különös álmokból: kabát, amely volna asszonyhajjal bélelve, mint a bárány szõrével: utazást mutat egy asszony miatt.

Mezítelen asszonyon idegen férfi kabátja: kicsapongó életmódot jelez. Csillagokkal, égi jelekkel kivarrott kabát: nagy gondot szerez. Madárijesztõrõl való kabát: csúfság. Falusi emberen városi kabát, amelyet nem szokott viselni: adósság, végrehajtás.

Krisztus kabátjában járni: muzsikus élet, szegény ebéd. ( Egy lõcsei álmoskönyvbõl .)

Kacagány. Elevenség csendes életedben.

Kacagó nõ. Közeli kellemetlenség. Mézeskalácsszíven kacagó nõ: véletlen szerelem.

Kacér asszony. Borús idõ.

Kacsa. Megszólás. Jó idõ. Repülõ kacsa: esõs idõjárás.

Kacsázni: becsület. Tipegõ kacsa: sok utánjárásod lesz, amíg gonosz szóbeszédek eredetét megtalálod. Úszó kacsa: meghívás ebédre. Kacsát lõni: árulást leplezel.

Kerner szerint: a vadkacsák útján járni, velük repülni, felkelõ napot látni: igen jó jegy. De betegnek: gonosz. Felhõs éjszaka vadkacsát hallani: szomorú hír egy távoli atyafiról. Vadkacsatojás: cigányleányt mutat. Vadkacsafészek: titok. Vadász vadkacsával: hideg idõjárás.

A különös álmokból: Münchhausen vadkacsáival repülni a szalonnazsineggel: hazugságot hallasz. ( Kerner .)

Kád. Jó hír. Kádár: levél áll a házhoz.

1759-es könyv szerint: kád, amelyben mezítelen lábú menyecskék szõlõt taposnának: jegyzi elmúlt szerelmesedésed. Fürdõkád: betegség.

Kagyló. Valaki miatt zavarba jössz.

Káka, amely zöld: igen hamis hír.

Kakas. Újdonságot hallasz, de nem sok örömed van benne. Nõknél szerencse. Kakaskukorékolás: öröm, betegnek gyógyulás. Kakas; amely tojást rak: betegség képe. Verekedõ kakasok: jelentenek háborút, gazdagságot. Kakas tyúk hátán: szerencse a szerelemben.

Kerner szerint: tüzes kakas a háztetõn: veszedelem asszony miatt. Szélkakas: szeszélyes szerelem. Kakas a tornyon: ünnepnap.

A különös álmokból: kakas, mely szétrugdalná az asszony kontyát: megcsalt férfi haragját jegyzi. Kakastaréj, amely nõne orrunkon: hûtlenséget mutat a szeretett nõ felõl. Kakas sarkantyúja kezünkön és lábunkon: gyõzedelmes szerelem.

Kakasszó esõs éjszakán: bolond álom. ( R . M .)

Fekete kakas: kísértet a házban. Kis kakas: tûzvész. ( Régi magyar naptár .)

Kakukk. Szép idõ. Kakukkszó: hirtelen halála egy ismerõsünknek.

Kalács. Betegség. Sütni: szerencse, gazdagság. Enni: rossz kedv.

Kalap minél nagyobb, annál jobb. Uraság. Kalapok: sok szóbeszédet jelentenek. Úrikalap: korcsma, fogadó, mulatság. (1856.)

Férfikalap, amelyet egy nõ álmában szobájában látna: jegyez megszerelmesedést. Szürke kalap: öregember. Fekete kalap: új szeretõ. Nõi kalap: pletyka.

Kalapács. Régi házassági terv sikerül.

Kerner szerint: jegyez irigységet. Harangkalapács: biztos kárvallás. Aranykalapács: jó vásár. Kalapács és harapófogó: csapszéket jelent. Kapukalapács, amely magától üt: várva várt vendég, talán võlegény érkezését jegyzi. Kalapáló vasember a tornyon: utazást mutat. Kalapáló madár: haláleset. Égi kalapács: trónváltozás.

Radics Mária szerint: kalapálást hallani, mintha koporsószögeket vernének: halált jelent ott, amerrõl a kalapálást halljuk.

Karalábé. Asszonynak igen egészséges.

Kalász, amelyet leszakítunk: jégesõt hoz.

Kandúr. Mindig szerelem.

Kalendárium. Csendes öregség.

A különös álmokból: kalendáriumi képecskék, amelyek a hónapok nevét díszítik (szánkózók, vadászok, aratók stb.) megelevenednek és elmulattatnak: elhibázott életet mutatnak.

Kaloda. Vigasz. Kalodában ülni: gonosz szerelem. (1700.)

Kalifa. Hozzámenni: nagy szorongatás. (1700.)

Kalitka. Madárral: érzéki örömöket jegyez. - Üres kalitka: megszabadulás egy asszony rabságából.

A különös álmokból: kalitkába zárva lenni egy idegen házban, ahol mintha egy varázsló erejébõl volnánk: jegyez szerelmi szenvedéseket.

Radics Mária szerint: egérkalitka házaséletet mutat.

Kalmár, ki jönne messzi tengerekrõl, és idegen portékával elámítana: nagy változást mutat mindennapi életünkben.

Kályha, amelybõl korom és füst szállana: családi boldogtalanság. Meleg kályha (városban): esõs idõt mutat. Kályhaajtó: ajándék. Kályhacsõ: veszteség.

Kerner szerint: kályha, amelyben a nõk kifésült hajukat elégetnék, valamint apró rongydarabokat gyújtanának: egy szerelmi kín elmúlása. Kályhakürtõ, amelyen kísértet öklendezne: elégedetlenség sorsunkkal. Kályha, amelyben emberek égnének és jajgatnának: szeles éjszakát jelez. Tüzes kályha: bolonddal lesz dolgod.

A különös álmokban: kályha mellett ülõ és fûtõ öregasszony: boldogtalan gyermekkor emléke. Fekete kályhalyukból kilépõ, szép ifjú: rossz ágyasság.

Kamra. Jó hír. Bõséges éléskamra, amelyben volna téli idõ és a kolbászok lógnának: csendes életet mutatnak. Kamrába zárva lenni; éhség vagy betegség. Fáskamra: ifjú szolgáló.

Kámzsa. Szégyen.

Éjjel barátnak, kámzsába öltözve kóborolni a városban az apácakolostor körül - Kerner szerint - jelez egyet a hét fõbûnbõl, amelyet tán tudtunkon kívül követtünk el. Asszony, aki viselne barátkámzsát, és csuháját felemelve megmutatná magát kezünknek és szemünknek: nagy részegséget jegyez.

Kanál. Vendég jön.

Kanári. Vidám hír.

Kamillatea. Torokfájás.

Kanász. Kár.

Kanca. Szerencse. Gazdagság. Lakodalom.

Kancsal ember. Veszedelem. Kancsal asszony: szerelmi kínszenvedés. Öregnek mulatság.

Kancsó. Általában vidám házat mutat. Szerencse.

Kanóc. Rabság. Szegénység. Egyedüllét.

Kanonok. Pénz áll a házhoz.

Kantár. Szép uraság.

Kántor. Dínomdánom.

Kánya. Az udvar felett: csábítás. Kánya fészkén: bátorság.

Kanyaró. Levél.

Kapa. Fáradozás. Kapásnak: szerencse.

Kapca. Utazás.

Kapcsolni. Nyereség a lutrin.

Kapitány. Jó barát.

Káplán. Betegség.

Káplár. Szerelem.

Kapocs. Pénz.

Káposzta. Nagyfejû, amely a kertünkben termett: jómód, jó feleség, jó szolgáló. Veres­káposzta: civakodás.

A különös álmokból: káposztáshordóban ülni és onnan nem szabadulni: öregasszony szerelme, aki féltékeny­ségével gyötör. Káposztát legelni nyúl módjára: szerelem a szomszédasszony iránt.

Káposztagyaluló: hideg idõjárás. ( Kerner .)

Káposzta, amely nõne testünkbõl, és ezt igen szégyenelnénk: egy régi szerelem, amelyet nagyon megbántunk. ( Saját jegyzet .)

Kappan. Meghívás ebédre. (1833.)

Kerner szerint: kappanháj testünkön, amely idõ elõtt jönne: kiábrándulás egy hosszú szerelembõl. Kappanhangú emberrel mulatozni és attól gyermeket kapni (nõnek): nagy megszégyenülés jele. Kappan, amely forogna lángon, zsírját csepegtetné, és közben énekelne: ismeretség egy hazug asszonnyal. (1759.)

Kaptafa. Szabadulás egy veszedelembõl.

Kaptár. Szívesség, szolgálat váratlan baráttól.

A különös álmokból: kaptár, amely rajzó méhekkel fejünkbõl nõne ki jegyez lázas betegséget. Kaptár egy asszony fején: árulás.

Kapu. Nyitott: vendéget hoz. Bezárt kapu: hiábavaló utazás. Feltört kapu: bátorság, erõ.

Kar. Szõrös: nyereség. Nagy kar: nehéz munka. Kis kar: szegénység, gond, alamizsna. Dagadt kar: váratlan örökség. Törött kar: rossz vásár, rossz házasság. Csonka jobb kar: férfihalál. Csonka bal kar: asszonycsalás. Leoldott kar: vesztett per.

Kerner szerint igen nagy kar mutat háborút is. Mindkét karunkat elveszítjük: feleség halála.

A különös álmokból: karunkat, ha látnánk oly erõsnek, mint mozsártörõ, azonban zsibbadás folytán nem mozdíthatnánk: asszonyi szerelemben tehetetlenséget mutat.

Különös alakú kar: pénzhamisítás. Hóhér által vett kar, amelyet a város kapujára szegeznének: akaratunkon kívül verekedésbe keveredünk. Igen sovány, szinte elszáradt kar, amely hasonlítana egy letört ághoz: legkedvesebb gyermekünk halála. Sok kar: gyávaság. Félkarú ember balgaság, ügyetlenség. Szörnyeteg karja, amely utánunk nyúlna: félelem egy titok felfedezése miatt. ( Kerner .)

Kar, amely az égboltozatból nyúlna alá: vigasztalás bánatunkban. ( Saját jegyzetem .)

Karabély. Valódi öröm.

Karácsony. Minden könyv szerint jó jel.

Karbunkulus (nyakon): Szerencsés napot jegyez.

Karcolás. Háton: elsõrangú jel. Üvegen: vigyázatra int jó embereinknél. Karcolás mindennapi poharunkon: szeszélyes feleség jelképe. Összekarcolt arc: kínszenvedés egy gonosz igazság­talanság miatt.

Kerner minden karcolást nagy változásnak ítél.

Karcsú nõ. Kellemetes vendég.

Kard. Mindig becsület.

Karéj (kenyér): betegnek biztos gyógyulás.

Karika. Vidám változás a búbánatban.

Kerner szerint: madárkarika: részegséget jegyez. Fülben lógó karika: asszonynak biztos megszerelmese­dését jelenti egy vendégségbe jött férfival. Orrban lógó karika: szégyen, pellengér, elárulás. Földre hullott karika: gyengeség. Disznó orrában: gonosz indulatú szolgáló.

A különös álmokból: Karikába hajolni, mint vándorkomédiás egy nõ mulattatására s annak tetszésére: nagy megszerelmesedés jele.

Gvadányi szerint: karikához kötött nõ: nagy megelégedettség.

A lipcsei könyv szerint: karika, amely fénylene egy asszony feje körül: nagy óvatosságra int.

Karmester. Titkos gyász.

Károgás, hideg éjszakán: hosszú telet mutat.

Karom. Ellenséged békül.

Káromkodás. Kerner szerint: annyi, mint a szamárordítás: rossz idõ.

Kártya. Harag és kellemetlenség. Kártyát vetni: búbánat. Kártyát vettetni: meghallod az igazságot, amely nem lesz kedvedre. Kártyázni: késõ férjhezmenés. Szerencsétlen szerelem.

A különös álmokból: Kártyán sok pénzt nyerni, amely pénz testünkre omlana, mint összedõlt farakás: nagy veszteséget és szegénységet jegyez. Kártyás, aki kártyákat mutogatna, amelyeket testünkbõl húzna ki: lánynak csábítást, asszonynak bánkódást mutat. Kártyák, amelyek testünkre volnának festve: (nõknek) idegen férfiakat mutatnak, kikkel megismerkedni készek volnának. Kártyás leány, aki elnyerné a férfiaktól a szívüket: gondolat, amely nem teljesül. Kártyavetõ öregasszonnyal lenni: változás sorsunkban. ( Kerner .)

R. M. szerint: nõknek a piros királlyal álmodni: betegséget jegyez.

Egy középkori (lipcsei) könyv szerint: hamisan kártyázni: nagy tisztesség. Kártyák, amelyek meg­elevened­nek: jó barátok halála.

Karvaly. Rossz hír egy idegen ember útján.

Karzat. Levél. (1833.)

Kas: lásd Kaptár.

Kása. Öröm. Mesemondás. Falusi élet.

Kerner szerint: kásagombóc, amely torkunkon akadna: egy hazugság jegye, amelyet nõk találtak ki. Kásahegyet enni: gyermekkori emlék visszatérése. Kásába esni: nagy szegénység. Kásazsák: boltosnak rossz üzlet, másnak némi szerencse.

1759-es szerint: kását enni sokadmagunkkal: rossz esztendõt jelképez.

Kastély. Öregembernek fiatalasszonnyal való házassága.

Kerner szerint: kastély jelent békés, szerelmes idõket. Rommá vált kastélyban lakni: ifjúkori örömök visszatérése az öregségben. Kastélykert: változás az egészségben. Szél.

A különös álmokból: kastélyt építeni és befalazni nõket, akik gonoszak voltak: korai halál. ( Egy középkori - lipcsei - könyv szerint .)

Kastélyon zászló: idõváltozás. Kastélyhölgy: megunt legényélet. Kastély víz tükrében: reménytelenség. Kastély a levegõben: hiábavaló utazás. (1833.)

Kasza. Haláleset. Gyógyíthatatlan betegség. Kaszálás: rossz jegy. Nyilasban kaszálni: vég­rendelkezés. Erdõben: hosszú élet. Kaszálni, és semmit nem markolni: szomorúság. Kaszát fenni: szerelmi hiba.

Kaszárnya. Biztos kenyér. (1833.)

Kasznár. Hír. Újdonság. ( Kerner .)

Kátét olvasni: betegség, öregség, gond a küszöbön, szélzúgás a kéményben. ( Régi magyar naptár .)

Katona. Mindig rossz változás. Katona, aki állna a csillagos égen: háborút mutat. Rongyos katona: házasságtörés. Katonák: rossz esztendõt mutatnak. Pusztai katona: adósság. Szélkatona: szeszélyes asszony. Öreg katona: hazugság. ( Kerner .)

Kátyú. Valamely szerencsétlenség, amely útközben fenyeget. Nõknél jegyez elmaradt vendégséget is.

Kerner szerint: kátyús úton utazni késõ éjszaka: egy gondnak az elmaradozása hátunk mögött.

Kávé. Társaság. Kávésbögre: pletyka.

Kerner szerint: jegyez ártatlanul való elítéltetést.

Kazal. Tûzvész. Hosszú tél. Sovány háziállatok.

Kecsege. Tiszai ember látogatása.

Kerner szerint: kecsege jegyez nagy ebédet is. Dr. F. szerint: kecsege, amely testünkbõl nõne ki (nõknél): szerencsétlen házasság jelképe.

Kecske. Csalódás. Hazugság. Baj. Szerelmi keserûség. Kecskeszakáll: álmatlanság, ha nõ látja, férfinak új ellenség.

Kedd. Szent Antal estéje. Kincsásók napja.

Kefe. Hajkefe: vendég.

Kehely. Vigasztalás. Teli kehely: egészség.

Kehes ló. Rossz utazás.

Kéj. Minél nagyobb, annál nagyobb bánat.

Kék (szín): többnyire harag. Kékruhás ember: újdonságot mondanak. ( Kerner .) Kékruhás férfi jelent még összeütközést a hatóságokkal.

Kel (-t enni): dolgaid, terveid sikerülnek. ( Kerner .)

Kelés. Bánat. Mindig valamely szomorú hír jár nyomában.

A különös álmokból: Kelés, amely támadna húsunkban, és elborítaná altestünket: szomorú, félénk özvegy­asszonyt jegyez.

Kemence. Jegyez kölcsönt.

Kerner szerint: kemencében elbújni: szorongatott helyzet jegye. Befûteni: korai felkelés és váratlan vendég jele. Kemence mellett üldögélni: csendes öregséget mutat.

Kémény, amely erõsen füstöl: a szerencsés jelek közül való. Idegen házon füstölgõ kémény: némi pletykaságot rejt. Kéményseprõ: öröm, szórakoztató barátok jövetele, meghívás egy mulatságba. Néha (nagyböjtben) tüzet és szelet is jelent.

Kén. Betegség. Rossz hír. Irigy ember.

Kender. Betegség.

Kerner szerint: kendert fonni: mutat hideg idõjárást és némi bánatot családi kellemetlenség miatt. Kender kék virága: egy váratlan, szinte ostoba helyzet. Kenderáztatás: mindig pletykaságot mutat. Kender a mezõn: szép idõjárást jegyez.

R. M. szerint: kenderrel foglalkozni: hosszú téli idõjárást mutat.

Gvadányi Márton szerint: kenderbõl kötelet fonni: borús gondolatok, csalódások, unalmak jelképe.

A különös álmokban kender, amely nõne arcunkon, testünkön, hátunkon, megszégyenítést mutat egy régi, elfelejtett szerelmi viszonyunk miatt.

Kenderen hálni: falusi utazást is mutat. ( Saját jegyzetek .)

Kendõ. Nõknek mindig jót jegyez. Minél finomabb a kelméje: annál jobb. Durva kelméjû, fehér kendõ: módos embernek betegséget mutat, szegény embernek jót, asszonynak félénk­séget valami kis titok miatt. Fejkendõ: általában változást jegyez megszokott életmódunkban. Fekete kendõ: kis szomorúság. Fejér kendõ: váratlan út. Piros kendõ: zavartatás.

Kénesõ. Idegen ember ajándéka.

Kengyel. Hideg idõ. Utazás. Kiadás.

Kenõcs. Erszényedben dagály.

Kerner szerint: jegyez vigasztalást is. Kenõcsöt keverni: rossz tanács. Kenõcsöt használni: csúf betegség. Arckenõcs: megszégyenítõ helyzet mutatója. Bûzös, undorító kenõcs, amelyet egy idegen asszony hozna: betegnek halált jelent. Fehér kenõcs, amelyben a napsugár színei volnának, és ifjú szûzleány kezébõl volna: nagy megkönnyebbülést mutat mindennapi helyzetünkben. Szent János napján kenõccsel álmodni: megifjodást is mutat. Újholdkor minden kenõcs egészséges.

Kenyér. Az életnek jó jele.

Kerner szerint: kenyeret sütni: fiataloknak boldogulást, öregeknek békés napokat mutat. Éjszaka kenyeret sütni: menekülés a házigondok elõl. Újholdkor kenyeret sütni: szerencse. Uszályhajón kenyeret dagasztani: valakinek, akit szeretünk, elutazást jelent. Kenyérdagasztás: dolgos asszonynak; igen jó, röstnek gonosz. Jóízû kenyeret enni, és ízével felébredni: mutat egy jó barátot, akinek ígéretére számíthatunk.

A lipcsei nagy könyv szerint: kenyeret látni, és belõle nem ehetni: szenvedés képe. "Kenyered ha van: becsületed van." Búzakenyér: vidámság. Fehér kenyeret enni: mindenkinek jó. Meleg kenyér: biztos öröm. Rabok kenyere: igen nagy szerencse. Kenyér, amelyet hátadon hordozol: kárt mutat háztartásod­ban. Kenyeret szelni: a legjobb szerencse. Felvágatlan kenyér: jókedv, egészség, betegnek gyógyulás. Kenyérkaréj: bõség. Kenyereskendõ, amely üres: szégyen. Kenyérmorzsa: irigység, szegénység, fájdalom.

Gvadányi Márton szerint: üres kenyerestarisznya: elítéltetés jegye.

Katonakenyér, amelyet egy asszonynak adnának ajándékba: jegyzi egy asszonynak elcsábítását. ( R . M .) Száraz kenyér, amely torkunkon megakadna: nekünk jó, családunknak rossz. ( D . G . Gy . gyûjtésébõl .) Penészes kenyér: betegnek ólálkodó halált jegyez. ( S . j .)

Kép. Rendes, jó barátság.

Kerner szerint: képet látni vagy festeni: szerelmeseknek a legjobb. Képet leakasztani és kidobni: mutat vágyakozást helyzetünk változtatásán. Képet felakasztani: rabság. Saját képünket látni: nagy betegség.

Kérni valamit: jó remény.

Kérdezni valamit: hazugság.

Kéreg. Közelgõ szerencse. ( Kerner .)

Kerék a kocsin: változás.

Kerepelést hallani: jó hírt mutat. Nagyböjtben betegséget.

Keresgélni valami után: mutat nyugtalanságot.

Kereszt. Szerencse.

Kerner szerint: aranykereszt: mindig eljegyzést mutat. Keresztet vetni: nagy szerencsétlenség. Ezüst­kereszt: temetés.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: keresztet hordani vagy kapni: jegyez nagy változást a belsõ háztartás­ban, a szõlõben ellenben igen jó. Keresztcsont, ha fáj: gyermektelen embernek gyermeket jelent, házasnak sok kiadást, munkát. Keresztút: váratlanság, bizonytalanság, zavar, idegen vendég. De lehet szerencse is.

R. M. állítja, hogy minden kereszt, amelyet a hátunkon cipelünk a temetõbe: egy esztendõt jelent további életünkben.

Gvadányi Márton az útszéli keresztet terhes, viszontagságos utazásnak mondja.

Kereszt, amelyet nagybetegnek csókra nyújtanának: közeli gyógyulás jelképe. Kereszt a tornyon: idegen város. Kereszt a homlokon vagy mellkason: megpróbáltatás képe. Kereszthordó gyermek: megszaba­dulás egy régi bûntõl. Kereszthordó pap: egészségesnek igen nem jó. Keresztek a barmok hátán: rossz esztendõt jelentenek. Kereszt az égen: háborút mutat. ( Régi naptár .)

A különös álmokból: Keresztet a hátunkon vinni Jézus Krisztus kálváriáin: jegyez szerencsétlen házaséletet. "Keresztúton vénasszonnyal, régi szeretõvel, megöregedett ismerõssel találkozni: jegyez kívánságot, amely eddig nem teljesült." Útszéli kereszt Krisztus nélkül: hosszadalmas vándorlás jelképe. Keresztespók, ha reád ereszkedik: aznap megcsókolnak.

Keresztek, amelyek messzi toronytetõkrõl látszanak: jelentenek vágyakat ifjúkori társak, barátok, támogatások után. Temetõi keresztek: jelentenek édesanyát is. ( S . j .)

Ló, amelynek fején volna kereszt alakú jel: bûbájosság, amely egy idegen városban fogva tart. ( Dálnoki Gaál Gyula feljegyzése .)

Keresztcsont, amely fáj: asszonynak gyereket vagy betegséget mutat.

Kergetni valamit vagy valakit: igen jó.

Kerítés. Utasembernek sohasem jó. Pörösnek: elítéltetés. Kereskedõnek: üzleti veszteség. (1759.)

Kérõ, aki jönne: nagy szégyenkezést jelez.

Kert. Többnyire gyermekáldás.

Kerner Jusztinusz szerint: szép virágos kertben, tavaszi ég alatt sétálni: mutatja nem teljesült vágyainkat. Minél több a virág a kertben, annál több vágyunk hervad el. Õszi kert: gyász. Kerti lak: költözködés. Idegen kertben eltévedni; jegyez árvaságot. Kert télen: hiábavaló gondolat.

R. M. szerint: kerti munka: jó jegy. Kert, amely magas kerítéssel van körülvéve: mutatja, hogy adósságain­kat megfizethetjük. Elhagyott gizgazos kert: barátaink elhidegülését mutatja. Kertben óriással találkozni: ellenség jele, amely ellenség életünkre tör.

A különös álmokból: Kertben járni és onnan ismeretlen vidékre tévedni, amely volna eleinte Éden tájairól való, késõbb elsötétült és szörnyekkel teli: mutatója életünk boldogtalanságának, amelyet titkolunk.

Kertész. Mindig jó szüleinket mutatja.

Kés. Eladni: igen jó. Venni: árulás.

Késsel járni, és valakit keresni, akibe belészúrhassunk: egy nagy fájdalom jelvénye, amely fájdalom miatt még sok szenvedésünk, de rövid idõn belül megkönnyebbülésünk lesz. Kés, amellyel magunkat megsebezzük: bánatot jelent. Minél nagyobb a kés, annál nagyobb a bánat. ( Kerner .)

Késsel ügyetlenül vágni valamit: mutat valamely váratlan helyzetet, amelyet ügyességünkkel saját javunkra fordítunk. ( S . j .)

Keselyû. Gyûlölet. Esõs idõ.

Késõn jönni valahová, késõi órában járni: levelet jelent.

Keserû. A legtöbb álmoskönyv szerint bizonytalan holnapunkat mutatja.

Keserû íz, amely késõbb édessé válna szájunkban: jele csúf bosszúnak, amelyet megbánunk. Keserûlapu: vidámság, gondtalan falusi élet, megszabadulás. ( Kerner .)

Keserû ital: betegnek halál. ( R . M .)

Keserûséggel gondolni eddigi életünkre: örömteljes nap jelképe. ( S . j .)

Keszkenõ. Jó hír.

Kesztyû. Meghívás.

Kerner szerint: figyelni kell, hogy összeillõ kesztyût látunk-e. Egy pár kesztyû: feltétlenül jó barátságot mutat. Páratlan kesztyû: válás attól, akit szeretünk. Nagy kesztyû: tétovázás egy házassági tervben. Kis kesztyû: titkos szerelem. Fekete kesztyû: gyász, utazás, civakodás rokonokkal.

R. M. szerint: fehér kesztyû: jegyez menyasszonyt.

A különös álmokból: Kesztyûbe dudálni: jegyez elválást egy jó baráttól, akiért szívünk fáj. Lábon viselt fehér kesztyûben esküvõre menni: egy nem szeretett nõvel jelent szerencsétlen házaséletet. Lila kesztyû: titkos szerelem.

Kesztyûs ember: betegség. ( S . j .)

Kettõ. (Szám.) Levél.

Kéve. Gazdag ember.

Kéz. Jobb kéz: jó barát. Bal kéz: nõknek jelent új ruhát, férfiaknak utazást.

Kerner szerint tiszta kéz: nagy szerencse, szennyes kéz: gyanú, kézmosás hideg vízben: vidámság, dagadt kéz: civakodás, kézütés (tenyérütés): biztos bánat, üzleti veszteség, szõrös kéz: könnyelmûség, kicsapongás.

R. M. szerint: kezet fogni valakivel: jelent segítséget a bánatban. Elvesztett jobb kéz: apa halála, elvesztett bal kéz: anya halála. Kézcsók: hamisságra int. Igen nagy és fehér kéz: hamisjáték jegye. Kis kéz: pletyka, irigység.

A különös álmokból: Kéz, amely nõne akkorára, amint egy paripának a farka: hiábavaló vágyakat mutat. Kéz, amelyet egy asszony szennyes helyre vezetne: óvatosságot, féltékenységet jegyez. Kéz, amelyet egy asszony csókjaival halmozna el: házasságtörés jelképe.

Gvadányi Márton szerint: kéz nélkül nem lehet a hét fõbûnbõl csak egyet elkövetni.

Igen nagy kéz az égboltozaton, amely kelet felé mutatna: egy népnek pusztulását, vándorlását jegyzi. ( Lipcsei középkori naptár .)

Kiabálni. Változás az egészségben.

A különös álmokból: Kiabálni és hangunkat hallani, mintha volna egy idegen hangja: közeli veszedelmet mutat.

Gvadányi szerint: esõs idõ. R. M. mondja, hogy mást kiabálni hallanunk: megmenekülésünket mutatja egy fortélyból. Kiáltás, amelynek eredetét nem tudjuk: jelez betegséget, mely a ház körül ólálkodik. Igen nagy kiáltás: haláleset. Állatkiáltás: rossz esztendõ.

Kígyó. Betegnek nem jó.

Kerner szerint kígyó: jegyez rövid idõn belül beköszöntõ gazdagságot. Kígyó, amely marásra készülne: lázas betegséget mutat. Kígyómarás: õrizkedj ellenségeidtõl. Kígyó, amelyet nem lehet kikerülni, sem elõle elfutni: rossz jövõ. Döglött kígyó: menekvés.

A különös álmokból: kígyó, amely bensõnkbõl nõne, és körülgyûrûzné szívünk táját, elvenné lélegzetünket: nagy betegség jelképe. Kígyók az ágyban, a párna alatt: gyötrelmes, kétségbeejtõ lelkiállapot mutatói. Kígyók, amelyek a szobába kúsznak, és körülsziszegik az ágyat: nõnél gonoszat jegyeznek. Kígyót szoptatni: õszülés.

Kígyófa: utazás. Kígyókõ: szerencsétlenség. Kígyószem: védelem a mennykõcsapás és szédülés ellen. ( Régi magyar naptár .)

Kikerics. Gyereket mutat.

Kilenc. Jó hír.

Kilincs. Nyugalom.

Kerner szerint: elmaradt látogató. Letört kilincs: pörlekedés. Megnyikorgó kilincs: szeles éjszakát mutat.

Kincs. Találni keveset: igen jó, sok kincset: halálveszedelem. Kincset ásni: nagy szegénység. ( Kerner .)

Szent György napján kincset találni: igen rossz esztendõt mutat. Kincsásókkal együtt lenni: ostobaság. Kincseskamra: birkád megbetegszik. ( Régi magyar naptár .)

A különös álmokból: kincs, amelyet õrizne hétfejû sárkány: gyermekkori mulatság. Borús idõ.

Gvadányi szerint: kincsásó: hosszú, nedves nyár jegye. R. M. azt mondja, hogy kincset a bolondok és gyermekek találnak, okos ember soha, ezért ne is adjunk ez álomra.

Kíntorna. Levél. Hír messzirõl.

Kipödrött bajusz: mulatságot mutat.

Kirágni valamit, ami ízlik: mutat szerelmet, amelyet elérünk. Ízetlent kirágni: bánat, meg­csalódás, fájdalom jegye. ( R . M .)

Király. Szerencse. Öreg király, aki kertünkben dolgozna, vagy levelet olvasna: egy közeli jutalom képe. Ifjú királlyal lenni: asszonynak, lánynak változást mutat.

A különös álmokból: király, akinek volna arca olyan fényes, mint a nap, fehér feje, mint a hold, szakálla, mint a víznek a habja, köntöse, mint a szilvafa virága: elveszettnek hitt, visszatérõ szerel­münket mutatja. Tündérkirály: szép boldogság. Törpekirály: gond egy szerelmi cselszövény miatt. Betegnek koronás királlyal álmodni: rosszabb állapot. V. Ferdinánddal álmodni: jövedelem, de új adó is. (1850.)

Királyné: lánynak võlegényt jegyez. ( R . M .) Királyi palotában járni-kelni, tükörbe nézelõdni és nem találni kijáratot: egy nagy úr nem szerencsés ismeretségét is mutatja. Király gyermekeit látni rongyokban: rossz esztendõt ígér.

Kisasszony. Mulatság.

Kiseperni a szobát: nem szívesen látott vendég jegye.

Kísértet. Csupa öröm, szerencse.

*

Magyarázat a kísértetrõl

"Nem éppen a legjobb dolog olyan házban lakni, amelyben kísértet tanyázik , de még mindig jobb dolog fedél alatt meghálni, mint a kóborló szelekben tölteni az éjszakát" - mondja egy régi Álommagyarázó Könyv,

"Mert - így folytatja a könyv - nincsen olyan gonosz kísértet, amelyet elõbb-utóbb meg nem szokhat­nánk. És már arról is van tudomás, hogy a kísértet szökött meg a háztól, ahová valaki beköltözött."

Nem akarom azt mondani, hogy elhiggyük a régi Álmoskönyvek nyámmogásait, de sohase árthat elgondolkozni olyan dolgok felett, amelyet látszólag meg nem értünk. Így például: hogyan lehetséges megszokni vagy megszöktetni a kísértetet a régi házakból?

A kísértetrõl mindnyájan tudjuk, hogy õ nem más, mint bennünk rejtõzködõ és visszavándorló álom. Hiába kopogtatnánk nappal a falat, amerre a kísértetet elmenni láttuk - a kéménybõl sem hullana más zörgetésünkre, mint tisztátalan korom, pedig a hagyomány szerint a kísértet többnyire a sötét kéményben szeret lakni. Bátor emberek már felforgatták fenekestõl a házakat, ahol kísértetet sejtettek. Sõt, nagy kocsirudakkal a kezükben lesben állnak azon a keresztúton, amelyen a kísértetnek el kell vala haladnia... Hiába volt minden. A kísértetet nem foghatták meg, nem üthették le - másnap reggel ébredésnél mégis piros volt a szemük az éjszaka után, amely szempirosság legbiztosabb jele annak, hogy kísértet járt a háznál. Arról a bizonyos lidércnyomásról, amelytõl úgy ébred fel az ember, amint a fuldokló kimenekszik a víz alól: talán nem is kell beszélni, mindenki ismeri.

A régi emberek mindenféle babonaságokat használtak a kísérteties álmok ellen. Talált lópatkót szegeztek a küszöbükre, hogy azon a Rossz át ne léphessen. Légyölõ növényeket raktak az ablakaikba, mert a kísértet néha csak egy légy alakjában kezdi el zümmögését az alvó felett - aminthogy a pók is csak ártatlan játékot látszik ûzni a hatalmába került darázzsal, mielõtt azt végleg megkötözné. A kísértet-félõ emberek az ágyaikba is mindenféle szagos füveket raktak, amelyek részint az egészséges álom jótékonyságát, részben a kísértet elleni védekezést szolgálták...

A kísértet és vele a rossz álom mégiscsak beszökött valahogy a szobába, és másnap olyan piros volt az ember szeme, mintha egész éjszaka holt mellett virrasztott volna, pedig holt ember hál' Istennek nincs a háznál. - A rossz álom elbújt a régi széklábba - mondták a régiek, holott mindnyájan tudjuk, hogy az a rossz álom belõlünk jött vala elõ. - A kísértet megállította a falióra ketyegését, hogy szabadon végezhesse tennivalóját - mondották ugyancsak az óembe­rek -, pedig tudjuk, hogy az órák mindenütt a világon lejárnak. - A kísértet elrejtõzött a függöny mögé - mondták nagyapáink, pedig ha jobban szemügyre veszik az ablakot, bizonyosan találnak azon egy hasadékot, amelyen át a szél és a mozgalmas éjjeli levegõ beosonhat a szobába. Ugyanezért mondják a régi emberek, hogy azokban a házakban, ahonnan már sem a széklábból, sem az órából nem lehet elûzni a kísértetet: a hortyogó embert kell alkalmazni.

Kiféle, miféle az a hortyogó ember , hogy jelenlétének ilyen jótékony varázslatosságot tulajdonítanak? Minden vidéken van belõle egypár példány. Szemrenézve éppen olyan embernek látszik, mint más közönséges ember; külsõleg mi sem árulja el tulajdonságát. De ha beköszönt az éjszaka, akkor csak arra ébrednek fel a tiszáninneniek is, hogy valamely különös okból nem tudnak aludni - mintha egy egész erdõséget fûrészelnének a Tiszántúl. Sárban, hófúvásban rekedt vásárosszekerek, amelyek reménytelenül várják a reggelt szerte az országutakon: lovaik végsõ erõfeszítésével megindulnak. Hétalvók, akiket már azzal sem lehet felébreszteni, hogy a rézmozsárban diót törnek az orruk alatt: felrettennek, és a padlás felé kezdenek szállongani. Mi történt? Megjelent a hortyogó ember a vidéken! Az ilyen hortyogó embert fel kell fogadni néhány éjszakára, és akkor majd rájönnek a ház lakói, hogy puszta álom volt képzelõdésük a kísértetrõl.

Nagyon ritkán, de már az is elõfordult, hogy a hortyogó ember sem tudott tiszta munkát végezni a rossz álommal. Megesik ugyanis, hogy a hortyogó megfordul álmában, amit neki megtiltani nem lehet, amikor is darabidõre elhallgat. Ezt a pár percet szokta felhasználni a rossz álom éji madara, hogy a sötét sarokból elõreppenjen, és megkapirgálja a halántékát azoknak, akiknek halántékán sem csirke, sem kakas kapargatásának a helye nem látszik, de még csak az ókuláré szára sem hagyott nyomot. Az ilyen váratlanul jövõ rossz álom ellen a régi álomfejtõk ajánlották a kolompot is, amelyet a csuklójára kell kötni annak, akit álmában a kísértetek gyötörnek. A védekezõ ember okvetlenül felemeli a kezét, mire a kolomp megszólal, a megváltó ébredés bekövetkezik. (Gyermekeknél, hajadonoknál elegendõ egy karácsonyról maradt kis csöngettyût alkalmazni, míg a színészeknél és más komédiásoknál hasznos a színházi csöngettyû.) Ezt az eljárást a kísértet elriasztásának hívják. Bõséges éjjeli kolompolás után aligha vörös valakinek a szeme.

Ám vegyük most végül azt az alig elõforduló esetet is, mikor a kísértetet sem hortyogással, sem kolompolással nem lehet elzavarni. Ilyenkor nincs más teendõ, mint meg kell szelídíteni a kísértetet. Ravasz nõknél ez könnyû dolog, mert õk mézesmázos beszédükkel, hízelkedéseikkel, rábeszélésükkel elbírnak a konok kísértettel is. Rendszerint ajánlanak valamely címet a közelben, ahol kísértetjárásra szükség van. A vallásos nõk is hamar megszelídítik rossz álmaikat - különösen a karácsony elõtti idõkben, elmennek elõlük a hajnali misére. (Még nem volt olyan álom, amely adventkor a templom küszöbét átlépni merészelte volna.)

A gyermekes nõk szorosabban karolják magukhoz gyermekeiket, amire a leggonoszabb kísértet is abbahagyja ténfergését. - A férfiak közül könnyebben menekülnek meg a bajtól itt is a pipás emberek. Mert a pipázás sok mindenféle betegség ellen bizonyult már hasznosnak. Megmenekülnek azok is a makacs kísértettõl, akik mindenféle erõs italkortyokkal karcoltatják végig a torkukat, ha éppen nagyon rossz álmuk volt. De mit csináljanak azok, akik nem pipáznak, nem isznak, csak tehetetlenül várják a reájuk szálldosó rossz álmot? Ezeknek valóban nem lehet ajánlani mást, mint az ágyuk mellé készített lõcsöt, vagy nehezebb esetekben: a kocsirudat. Sok férfiruhában strabancírozó kísértetrõl kisült már az elsõ meglegyintésnél, hogy õkelme nem más, mint sírdogáló asszonyember. A kocsirúddal védekezõknek másnapon sohasem szokott piros lenni a szemük a rossz álom miatt.

*

Kisujj. Kár.

Kiszaladni a házból: csalódás.

Kiütés. Nagy gazdagság, hasznos öregség.

Kerner szerint: minél csúfabb kiütés borítja testünket, annál nagyobb haszonra várhatunk.

Klastrom. Õrizkedj házastársad megcsalásától. Papnak: halál.