MINDENNAPI ÁLMOK JEGYZÉKE - Álmok jelentése - L, Ly
Láb. Közönségesen jegyzi szolgáinkat és szolgálólányainkat.
Kerner szerint: nagy láb jegyez rendetlenséget az erszényben, a gazdaságban; kis láb: barátság; beteg láb: segítség egy ismeretlen részérõl. Lábat mosni: biztos betegség. Mezítláb járni: változás, új hivatal; asszonynak hónapszám. Négy lábad ha volna: megcsalnak, megcsúfolnak. Törött láb: veszély. Mankós láb: segedelem egy elveszített ügyben.
A lipcsei könyv szerint: levegõbe emelt láb, amely férfin volna asszonyé, paráznaságot mutat egy atyádfiához. Szamár- vagy öszvérlábon megérkezni idegen városba, jelenti, hogy nagy szerencséd lesz egy közeli utazásban. Lólábad, ha volna, amelyet hiába rejtegetnél: veszedelmet mutat egy közeli szerelem révén. Vasalt láb: erõ, bátorság.
A különös álmokban: lábunk mintha elfonnyadna, és hasonlatossá lenne a város kapui mellett tanyázó koldusok lábához: mutatja, hogy egy utazás révén szerelmi boldogságot vélünk elérhetni, de utunkban megakadályoznak.
R. M mondja, hogy asszonyláb, amely törzs nélkül a szoba mennyezetén röpködne, de mi fel nem ismerhetjük tulajdonosát: férfinak elerõtlenedést jegyez. Drótostót lába: betegség. (Ugyanott: utazás.) Görbe láb: hamisság, csalás. Táncoló lábak: epekedés jelei. Térdeplõ lábak: keserûség a múlt miatt. Lábnál fogva akasztatni: szerencsétlenség a vízen.
Lábad, ha volna óriásé: nagy utazásod vagyon. ( Gvadányi .) Láb, amely a sarokban áll: veszteség. ( S . j .)
Lábas. Öröm. Nagy lábas: asszonyt; kis lábas: leányt is mutat. Lábastükör: feleség.
Labdázni. Gond.
Láda. Üres: nagy harag; teli: kellemetlenség egy atyafi révén. Ládát háton hordani: zord idõk jegye.
Kernernél: láda hazugságot jegyez. Ládában utazni: bizonytalan jövõ. - R. M. szerint csizmadialáda, ha üres: jó vásárt mutat. Vándorkatona ládája mindig nélkülözés. Kovácsláda: hideg idõjárás. Idegen láda, amely volna szobánkban, jelent titkot. - Gvadányiban tulipános láda: asszonynak özvegységet mutat.
Lakat. Mindig valamely titok. Felvert lakat: tolvajság. Lakatos: kellemetlenség.
Lakomán ülni: jegyez nagy haragot egy jó baráttal.
Lámpa. Újdonság.
Kernernél lángoló lámpa: jegyez temetést. Lámpa a messziségben; hideg idõjárás. Égõ lámpát vinni a ház körül: örömteljes családi esemény. Eloltott lámpa: nem sikerült terv.
A lipcsei nagy könyv szerint: vámszedõk vagy révészek lámpáját messzirõl látni: jegyez nem sikerült utazást. Idegen városban égõ lámpa: felvilágosítás egy titokról. Részeg emberek lámpása: légy óvatos.
R. M. szerint: lámpaüveg jegyez társaságot; eltört lámpaüveg: tûzvész.
Udvaron bolyongó lámpavilág András napján: hosszú, kemény telet mutat. ( Régi magyar naptár .) Utasok vagy búcsúsok lámpása: hosszú, szép idõ jele. ( S . j .)
A különös álmokban: lámpa, amely bennünk világítana, és sehogyan el nem rejthetjük: vallomást teszünk akaratunk ellenére. Ugyanaz lánynál: többé el nem titkolható szerelmi viszonyt is mutat.
Lámpa, amellyel öregember jönne: betegnek igen gonosz. ( D . G . Gy .)
Lánc. Szegénynek fogság, gazdagnak szerencse.
Kerner Jusztinusz szerint: láncban járni: jegyez megszabadulást egy félelmetes gondtól. Láncot verni (másnak): hiú reménység. Láncos eb: hideg idõjárás.
R. M. szerint: láncot vonni a mezõkön, amelyek nem tulajdonunk: jegyez pört, amelyet megnyerünk. Láncos ember: félelem.
A különös álmokban: lánccsörgés, amely hallatszana pincénkbõl vagy padlásunkból: egy régi bûnt jegyez, amely elõbb-utóbb napvilágra kerül. Láncra fûzve vonszoltatni idegen országban, idegen emberek között: nagy kitüntetés.
Nürnbergben láncban ülni: közelgõ betegség. ( Lipcsei nagy könyv .)
Lándzsa: Jó hírek.
Láng. Ha fényes és közeli: öröm. Távolban látszó láng (füsttel): harag. Sok láng: ajándék, ékszer, arany.
Hármas lángot elhagyott mezõn látni: jegyzi, hogy rövidesen megtaláljuk azt, akit hiába kerestünk. ( Kerner .) Lángoló haj: balszerencse. Pásztortûz messzi lángja: nyugodalmas élet. ( R . M .) Láng, amely szobánkba jönne, de ott semmit nem pusztítana: váratlan látogatás, amelynek komoly következményei lesznek. Ha pusztít a láng: örömünk valóra válik. ( S . j .)
Lant. Becsület.
R. M. szerint mutat meghívást egy közeli táncmulatságba.
Láp. Kiadós haszon a gazdaságban. Kerner szerint: lápon járni: betegség. Útonjárónak: rossz vásár.
Lapát. Általában munkát jegyez. Kis lapát: megkönnyebbülés. Mást lapátolni látni: titkot tudunk meg. Szélben lapátolni: gonosz kívánság, amelyre ráfizetünk. Vizet lapátolni: jegyez segítséget levél útján. Péklapát kenyér nélkül: mutat lakásváltozást, kenyérrel: házasságot.
Lapu. Jó idõ. Nagy lapulevél: mutat titkot is, aminek megtudásában nem lesz örömünk.
Lárma. Ha az utcáról hallatszik: jó hír egy idegen ember útján, ha az udvarról: civakodás a családban. Ha a kéményben volna lárma: házitolvajt jegyez.
Láz. Lázad ha van, állhatatlan vagy a szerelemben. ( Kerner .)
Lazac. Szenvedés, amely szerencsét hoz.
Lé. Kipréselni: hosszú élet. Betegnek adni: felhasználása mások örömének. Jóízû lét inni: egészség.
Asszonytól levet elfogadni és meginni: jegyez házasságtörést, leánynál: megszerelmesedést. ( Kerner .) Bûzös lé: öregasszony. ( R . M .)
A különös álmokban: lé, amelyet arcunkba öntenének: jegyez pletykálkodást egy nõ körül, akit szeretünk. Lében fürdeni: közeli betegség. Savanyú levet inni s attól megundorodni: halál. Kertek alatt folyó lébõl szomjúságot csillapítani: jegyez szerelmi kiábrándulást egy asszony szemérmetlensége miatt. ( S . j .)
Leány. Általában nem szerencsés álom.
Kerner szerint: férfinak: gond, leánynak: öröm. Öreg leány, akit látnánk fiatalkori alakjában: bolonddá tartanak. Mezítelen leány: hideg idõ. Leányokkal bujósdit játszani az erdõben vagy a padláson: váratlanságot jegyez. Idegen leány: lehet betegség is. Szép leány, aki olyan szavakat intézne hozzánk, amelyeket leányok nem szoktak mondani: mutatja, hogy leánykérõbe mégy. Igen fiatal lányka útonjárónak nagy bajt jegyez. ( R . M .)
A különös álmokból: leány, aki volna fiú: megcsalódást is mutat. Fiú, aki volna leány: öröm. Szent leánnyal lenni semmire sem jó. Cigányleány: utazás. Német leány: változás. Szatmári leány: fáradságos munka. Nyíregyházi leány: engedelmesség. Víg leány: bánat.
Leány a hold elsõ negyedében: hideg idõjárást jelez. Andráskor: hosszú telet. Nagyböjtben: tavaszi hó. Kántorböjtben: paráznaság. ( Régi magyar naptár .)
Léc. Hosszú léc: ismeretség, amely házassággal végzõdik. Egyébként veszedelem.
Lecke. Levél.
Ledobni valamit: szerencsétlenség.
Lefátyolozott nõ. Hamisság.
Lefogyni. Közeli betegség.
Leforrázni valakit: nagy kellemetlenség.
Legény. Jó vásár.
Légsúlymérõ. Csalás.
Léggömb. Válás.
Légy. Gyulladásos betegség.
Kerner szerint: sok légy ha szállna rád: sok civakodásban lesz részed. Téli légy: öregség. Legyet fogni: tilos úton járni. Legyet lenyelni: titkot elárulni. Legyet csapni: ellenségeskedés és valami nagy kellemetlenség. Légy a levegõben: kelepce. Légyraj, amely elõl idegen házba menekülnénk: közeli ismeretség egy idegen nõvel.
R. M. szerint: légy, amely fülünkbe mászna, jegyez egy hírt, amely miatt sok nyugtalanságunk lesz. Légycsapó: öregasszony.
A különös álmokban: légyraj, amely belepné arcunkat, hogy tõle nem szabadulhatnánk, mutat egy régi szégyent, amely még mindig fáj. Légy, amely dögrõl szállna ránk: mutat veszedelmet megtartott ígéret miatt.
Istállólégy: kár a gazdaságban. András napja után sok légy a szobában: mutat rövid, vizes telet. Légypiszok: pletyka.
Lehunyt szem. A magunké: igen nagy szerencse. 1833-as könyv szerint: ternó. Ha másé: elfelejtenek legjobb híveink.
Lék. A jégen: adósság. Hordón: rossz szüret.
Lekvár. Minden könyv szerint gazdagság. Lekvárba lépni: jó házasságot kötni.
Lelkész. Különös élmény.
Len. Lenvirág: szerelem. Lening: házasság. Lent szõni: jegyez hosszú telet, csendes öregséget.
Szepességi lenben járni, amely lenbõl a hagyomány szerint Krisztus urunk ruhácskáit szõtték és a ruhák véle növekedének: nagy szerencse. (1759.) - Kerner szerint lenvirág szõke nõt is jegyez.
Lencse. Közönségesen harag.
Kerner szerint: lencsét enni: nem nagy szerencse. Lencsét szájunkon kiadni magunkból: jegyez megszabadulást egy betegségtõl, amely erõnket lekötötte. Lencsés hulladékba lépni, és abban kézzel dolgozni: asszonynak biztos megszerelmesedést mutat. Lencse, amely fülünkbõl nõne: leánynak hazug szerelmi vallomás, legénynek: elárultatás. Lencse, amely testünk egyéb részein nõne: betegséget mutat.
Lencse (aki eszi): jó szerencse. ( R . M .)
Lencseföldön járni: mutat idõváltozást. ( Régi magyar naptár .) Lencsét ültetni: elvetni gondját egy szerelemnek. ( S . j .)
Lengyel nõ. Kívánság.
Lenyelni valamit: rendszerint mulatság. Ha torkunkon akadna, amit lenyelünk: rosszul sikerült szórakozás.
Ha leány valami olyant nyelne, amirõl szégyellene szólani még anyjának is: jegyez elmaradt szerelmi örömöt. ( Kerner .) - Csúnyaságot lenyelni férfiaknak: szerencsétlen szerelem. ( R . M .) - A különös álmokból: kisgyermeket nyelni egy asszonynak: jegyez egy leánykori bûnt.
Lenyakaztatni. Nagy szerencse.
Lépcsõn járni: némi szerencse a vásáron. Lépcsõrõl leesni: jegyez megcsalódást egy meg nem hallgatott jó tanács elmulasztása miatt.
Lépcsõn kandikálni, vagy lajtorja alatt kukucskálni leányok után: erõveszteség. ( Kerner .) - Lépcsõn ülni: jelenti egy üzleti ügy elmaradását. ( Lipcsei .) - Hóhér lépcsõjén felmenni, és onnan körülnézni: nagy megtiszteltetés jegye. ( R . M.) - Lépcsõsen nyírott haj: jelent megcsúfoltatást nõk részérõl. ( S . j .)
Lepedõ. Rajta hálni: kellemetlenség egy asszony miatt; benne járni: hideg idõjárás.
Lepény. Általában öröm.
Lépesméz. Hasznos foglalkozásba kezdesz.
Kerner szerint lépesmézet: enni férfiaknak: jegyzi felesége hóváltozását, asszonynak: férje szerelmét.
Lepke. Szép idõ.
Lepkeháton utazni: leánynak elcsábítást ígér. ( R . M .)
Levágni csontot: elmúló szerelem.
Leülni olyan helyen, ahova a király is gyalog jár: minél kényelmesebben, annál nagyobb szégyen. (1833.)
Levél. Általában tolvajt jegyez.
Kerner szerint: levelet írni: jegyez egy híradást, amelyet várunk. Levelet pecsételni: titok nyomára jövünk. Levelet postára adni: elhatározás. Eltépett levél: nagy szégyen. Levelet ellopni: leánynak jegyez titkos megszerelmesedést, férfinak: kiábrándulást. Levelet felolvasni: uralom valaki felett. Idegen levél, amelyet nem értünk: csalódás. Régi levél: öreg szülõk gondolata.
Levél, mentül cifrább, annál rosszabb. ( R . M .)
Levél attól, akit nagyon szeretünk: csalás, elárulás, hitegetés. ( S . j .)
Levélhordó: mindig jó hír.
Levél (fa) hullása: betegség. Sárga levél: szomorúság. Zöld levél: öröm.
Levendulaillat: kedves élmény.
Levente. Csak a kártyában jó.
Levest enni: gyarapodás.
Forró leves: elhamarkodott házasság. Hideg leves: öregség. Kutyaleves: beköszöntõ gond. Lebbencsleves: mezei munka. ( Kerner .) - Levest fõzni annak, akit szeretünk: titkon másra áhítozunk. Betegnek levest fõzni: a beteg halála. Levest hányni: gonosz. ( R . M .) - Leveshús: csendes élet, öregasszony. ( S . j .)
Levetkõzni: jegyez új ismeretséget. Nõnek új szerelmet.
Liba. Általában szószátyárság.
Gúnár, amely megtámadna: jegyez csábítást. ( R . M .)
Lúdhúst enni: jó. (1833.)
Kernerben: repülõ liba: messzi utazás jelképe. Libát ölni: örökség. Libavásár: nevetségesség. Libatoll: gúny. Liba lába: hideg idõ. - A jegyzeteimben: sok liba, sok hiábavalóság.
Lidérc. Megcsalnak.
Kernerben: kék színû lidérc: kincset mutat. Jól jegyezd meg a helyet, ahol láttad.
Lidércnaptárt olvasni: jegyez hideg idõjárást. (1833.)
Lidércekkel viaskodni, amelyek mellünkre, szájunkra ülnének: férfinak jegyez erõveszteséget egy nõ csalfa szerelme által, nõnek elgyengülést egy idegen által. ( Régi magyar naptár .)
Útonjárónak lidérccel találkozni: ha jobbról látja, asszonyi csalfaságot, ha balról, asszonyi hûséget mutat. - Lidérccel szeretkezni jegyez csalódást egy régi vágy elérése után. Lidérc, aki asszonyunkat gyötörné, s mi rajta nem segíthetünk, férfinak jegyez egy jó barátot, aki a házibékét helyreállítja. Lidércfejû gyermeket szülni: kikapósság. Lidérc után menni, s õt elérni, s tõle megutálkozni: szerelmi vágy teljesülése és betegség. Lidércekkel András napja után táncolni: gazdának igen rossz telet mutat. Lidérccel kocsin utazni esõs éjszakán: hiábavaló gondolat. ( R . M .)
A különös álmokból: lidérc, amely bennünk lakna, és mindenfelé hajszolna: jegyez egy régi szerelmet, amely bánatunkkal végzõdött. Lidérc, akinek volna gyermekteste, de egyébként felnõtt férfi volna: leánynak sóvárgás, asszonynak vétek.
*
Ismerkedés a lidérccel
Már megemlítettük magyarázkodásainkban itt-ott a lidércnyomásos embert, aki úgy szeretne kiszaladni az álmából, mint valami égõ házból, de nem lehet, mert az ajtó be van csukva. Ez a lidércnyomásos ember a legszánandóbb minden álmodó között. Õ álmodja azt, hogy engedélyt kap a fejedelemasszonytól, hogy elébe járulhasson, amikor is hiába keresné díszmagyar ruháját, kénytelen az ágyterítõt magára borítani, hogy ne álljon tiszta fehérben a kegyes királyné elõtt. És ugyancsak õ az, aki egyetlen szónak sem ura a legnagyobb kihallgatáson, pedig álma elkövetkezése elõtt számtalanszor elgondolta, hogy mennyi mindent fog a fejedelemnétõl kérni sorsa megkönnyebbítésére. Kérni fog italmérési engedélyt, mert erre mégsem lehet ráfizetni, akármilyen vörös bajuszuk van a fináncoknak. Kérni fogja a fejedelemasszonytól, hogy a szomszédasszonyt, aki mindig az õ udvarába szórja a szemetet; megintse, mert a szomszédasszony a fejedelemasszonnyal nem merészel nyelvelni. - És végül egy szónak sem ura a lidércnyomásos ember.
A lidércnyomásos álom zárja be az embert olyan régi ruhásszekrényekbe, hogy ott a különbözõ útibundák és lábzsákok között megérzi az ember a debreceni nagyvásár szagát, amely nagyvásáron a nagyapja fordult meg. És semmiképpen nem tud kiszabadulni a ruhásszekrénybõl. A lába beleragad mindenféle botosokba, szõrcsizmákba, belegabalyodik köpenyekbe, pedig az asszony már javában kiabálja, hogy az asztalon van a leves.
Lidércnyomásos álomban nem találja meg az ember a slafrokján az ujjak bejárását, vagy pedig kétszer egymás után is fordítva húzza fel harisnyáját. Ugyancsak ebben az álomban vesznek el különbözõ gombok, amelyeknek megkeresése végett az ember egész hosszú éjszakán át az ágy alatt vagy a szekrény alatt hasal, anélkül hogy az elgurult gombot megtalálná.
Ez az álom arról nevezetes, hogy hagymaszaggal kínozza azt az embert, aki egyébként a hagymát nem szereti. Olyan nagy fokhagymákat hoznak elébe (amelyeket meg kell ennie), mint egy gyermekfej. De az álombeli vöröshagyma sem sokkal kisebb a zsidótemplom toronygombjánál. Nincs hova futamodnia az embernek, mert lépten-nyomon elébe állnak azok a nagy szakajtók, amelyekben a kamrákban a hagymát tartogatják. Ezenkívül a boltok kirakataiból kirepülnek a fokhagymakoszorúk, és az ember nyakába akaszkodnak. De álomban üldözik az embert a színészek is, akik valaha azt tartották a legnagyobb becsületsértésnek, hogyha hagyma koszorút dobtak feléjük a színpadra, mostanában pedig õk a leglelkesebb hivõi annak az új divatnak, amely szerint mindenféle betegséget hagymával kell kikúrálni. Ez a hagymaszag, amelyet az ember álmában érezne, még kínzóbb a valódi lidércnél is. Megszabadulni csak úgy lehetséges tõle, ha az ember káposztát készít az ágya mellé, amelynek áthatóbb szaga van még a hagymáénál is. Különösen hatásos ez a védekezés, ha az ember álmából felriadva: mindjárt meg is eszi az éjszakára elõkészített káposztát.
A régi naptárak és más megállapítások szerint azoknál az öregasszonyoknál, akik mit sem követtek el arra nézve, hogy õket boszorkány módjára megégetni lehetne: a lidércnyomás olyan ártatlan formában jelentkezik, mint egy bolhacsípés. Bolhával álmodni szerencse, sok bolhával álmodni még nagyobb szerencse. Azért a bolhacsípést nem is számíthatjuk ama rossz álmokat okozó lidércek közé. De hát nem lehet mindenki öregasszony a világon, aki nyomban gyertyát gyújt, és megszabadítja magát a két ujja harapófogójával a bolhaalakú lidérctõl. A férfiak, akik ügyetlenek az ilyen teendõk végrehajtásában: kénytelenek reggelig is tûrni a bolhák játékát, különösen olyankor, ha úton vannak, és a Vadkanfõhöz címzett vendégfogadóban kénytelenek aludni.
*
Ligetben járni: szép szerencse.
Liliom. Érzéki szerelem jelvénye.
Liszt. Általában házbéke.
Kerner szerint: égõ liszt: elmúlt boldogságot mutat. Liszteszsák: nagy szolgálat. Kiöntött liszt: haláleset.
Lisztet gyúrni jegyez: csendes életet. Lisztbõl valamit sütni: mutat váratlan vendéget. Lisztes molnár: idõváltozás. Lisztesbolt: rövid utazás. Lisztes kötény: võlegény. ( R . M .)
Lángoló liszt: semmire se jó. (1760.)
Litániára menni: jegyez házi perpatvart.
Litániára hívó harangot hallani: öregembernek nem jó, fiatalnak: kis szeretkezést mutat. ( Kerner .)
Litánián ülni és mindenki odanézne egy szégyentett miatt: szerencse egy nem remélt szerelemben. ( Lipcsei nagy könyv .) - Litániát énekelni: betegnek megkönnyebbülés. ( R . M .)
Ló. Lótartónak jelenti saját magát.
A lipcsei nagy könyvben: ugró ló: szerencsétlenség. Ágaskodó ló: nem várt megtiszteltetés. Lovon járni: közeledés a kitûzött célunkhoz. Saját lovunkat látni: jegyez sok örömet és szép szerencsét. Elbukott ló: biztos kellemetlenség.
Kerner szerint: barna ló: jegyez állandó örömet.
A régi magyar naptárban fehér ló: a megelégedett, boldog házaséletet jelenti. Piros ló: utazás szerelmesünkkel. Fekete ló: nyomott, szomorú idõ. Döglött ló mutatja, hogy életünk végéig verejtékkel kell megszerezni kenyerünket: Lószerszám: vidám élet. Lóistálló: dolog, amelyet szívesen végzünk. Ló, amely mély sárból ugorva vonja ki a szekeret: biztos megszabadulás kínzó gondoktól. Sárba vagy vízbe fúló ló: nagy szükség, rossz esztendõ.
Asszonynak lóval hálni: nagy szerencse. Lóban lenni: kivételes látogató. Lóval versenyt futni és azt megelõzni: tûzveszedelem. ( R . M .)
Lóbõrt nyekeregni hallani a padláson: hideg idõjárás. Ló után járni: szép idõ. Ló, amely állna templom belsejében: mutat háborút. Felhõk között járó ló: uralkodóváltozást. Lónyerítés András napján: hosszú, hideg tél. ( D . G . Gy . gyûjtése .)
Lovat eladni és szép nyereségre szert tenni: asszonynak mutat bánatot, férfinak örömet. ( V . Gy .- né .)
Gvadányi szerint: lovat látni legjobb: csikó korában. Cigányló: rossz esztendõ. Pejló: kísértet.
Locsolni: jó mulatság.
Ablakból locsolni asszonynak: egy férfi megszerelmesedését jegyzi. Kulcslyukon kilocsolni: kacérság. Öregember fejére fiatalasszonynak locsolni: paráznaság. ( Kerner .)
Lomb. Utazás.
Lõcs. Gazdagság. Mennél nagyobb, annál jobb.
Lucfenyõ. Alföldi embernek utazás.
Lutri (-n nyerni): öregség.
Lyuk. Csak ha kicsi, akkor jó.
Ürgelyuk: bujdosás. Rókalyuk: rossz vásár. Egérlyuk: kis jövedelem. ( R . M .)
*
Az alább következõ álomfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvbõl valók:
Lábat mosni: nagy nyavalya. Mezítláb járni: szerencsétlenség. Ha sok lábad vagyon: gonosz az uratlan szolgának, az utazónak: jó. Ha négy lábad van: csalódsz.
Lajtorját látni: járás.
Lámpás, szép és égõ gyertya benne: öröm.
Láncot látni: fogságba esni.
Lantot, kobzot verni: tested õrizd a gonosztól.
Legyet látni: gyulladás. Legyet sokat látni: versengés.
Len: asszonyi állatnak hû szerelme. Lent látni: rövid nap idegent várj.
Levelet olvasni: jó vagy gonosz hír, aszerint, ami a levélben áll. Levelet látni: lopótól õrizkedj. Levél, elszakadozott: kisebbség. Levelet mástól elvenni és magyarázni: neked igazat jelent.
Liliom: tartóztatás, bántás.
Liszttel bánni: szaporodás.
Ló, amely sárban megakadt, de kiugrik: amely embernek gondja van, idõvel elveti magától. Lovat látni elsüllyedni vagy vízbe fúlni: nyomorúságba esni. Lovat látni: sok jót nyersz. Lovat, szürkét, látni: gond. Lovat, feketét, elhagyni: gondtól menekedni. Lovat eladni: semmire sem jó. Lovat megvenni, vereset, fehéret és szürkét: jó szerencsét várj. Lovat téli idõben patkolni látni: nemsokára valami jó ér, ha el nem mulasztod. Lovat, heréltet, látni: titkon esett kár. Lovat, vadat, tartani: ellenséged legyõzöd. Lovat, szederjest, látni: átkozódás. Lovat, gyorsat, látni: dolgozás. Lovat, feketét, látni: kegyetlenség. Lovat, fehéret, látni: öröm. Lovat, halottat, látni: nyereség és igen jó esztendõ. Ló hátán nyargalni széjjel a városban: kihirdettetni. Lovon, feketén, járni: harag. Lovon, fehéren, járni: jó szerencse. Lovat, vereset, látni: nagy vígság. Lovat, megnyúzottat, látni: ellensége neki örül. Lovat, haragost, mely hámban áll, kötõféknél, megfogni: tisztbeli embert, ki neked rosszat kíván, megbékéltetni. Lóra, magasra, hágni: örvendezés.
Lopni: azoknak hitetlenségét jelenti, akikkel lakol, és veszélyt.
Ha magad lõsz: szerencse, dolgaidban sok nyereség. Lövést hallani: családi bánat, többnyire fiú miatt.
Lövészt látni: semmire sem jó.
Ludat látni: tisztesség. Ludat enni: nagy haszon.
|
