MINDENNAPI ÁLMOK JEGYZÉKE - Álmok jelentése - O, Ó

Obsitos. Hazugság.

Ocsú. Kellemetlenség.

Odú. Titok.

Kernerben: odú, amely lakásunk volna, s belõle kiköltözködnénk: mutat nagy megkönnyebbülést. Odú, amelyben bagoly lakna: virrasztás egy beteg mellett. Odvas fog: gyermekeink betegsége. Odvas pince: hideg idõjárás.

Odvas szagot érezni, de nem tudni, merrõl jön: mutatja valakinek végleges elköltözködését. ( R . M .) Odvas emberrel találkozni, aki tõlünk az utat tudakolná: jelzi, hogy célunktól visszafordulunk. ( S . j .) Asszonyunknak odvas lehelete: jegyez közelgõ betegséget. ( Zadeka Márton .)

Olaj. Általában egészség. Olajat inni: betegség. Olajat valakitõl elvenni: örömet venni. Olajat adni: egészségünket gyengíteni.

R. M. szerint: olajos hal: mutat utazást.

Olaj: betegnek gyógyulás. ( Z . M .) Megolajozni egy testrészt: nagy könnyebbség. ( G .) Olajfa: nagyböjtben áhítatos ünnep. Olajfák hegyén járni: jegyzi szenvedéseinket. Olajbogyó kereskedõnek: szerencse, másnak: fájdalom. ( Lipcsei .)

Oldalszúrás. Nehéz gond.

Olló. Általában veszekedés, harag.

1759-es könyv szerint: ollót ajándékba kapni: nem nagy szerencse. Kernerben: ollóköszörûs: jegyez mulatságos útitársat. Olló, amely megállna a padlón: mutat hiábavaló várakozást egy kedves vendégre. Olló (nagy): jegyez kövér asszonyt is. Szabóolló: hideg idõjárás. Kertészolló: meleg idõ.

Rozsdás olló: mutat öregasszonyt is. ( Zadeka Márton .) Kis olló: leányka. Olló, tû és gyûszû együtt: leánynak jegyez pártát, legénynek: háztûznézõt. ( R . M .)

Ólom. Gond. Ólomöntés: szerencsés házasság.

Oltani fát: hasznos élet, megszabadulás szomorú napoktól; tüzet oltani: nem nagy szerencse; meszet oltani: elhervadó remények.

Oltár. Elõtte térdelni: jegyez titkos reményeket, amelyek teljesülnek. Házasembernek oltár elõtt lenni: hét fõbûn egyike. Oltár mögött lenni: változás a házasságban.

Olvadás, amely András napja elõtt hangzana az udvarról: kemény telet jegyez.

Olvadó vér: beteg szerelem. ( K .) Olvadó jég és hó, mielõtt ideje elérkezett volna: kiábrándulás egy ismeretségbõl. Olvadó zsír, amelynek szagát érezzük, de nem látjuk: megfélelmesedés egy gondtól.

Opál. Ha tied: nyereség, ha másé: hamisság, árulás.

Óra. Nyugtalanság.

Ha fehér és fekete színekben látnánk: nehéz betegség. Toronyóra: hosszú utazás. A városon kívül: törvény elé idézés. Harangozó óra: idegen ember (nõ) gondolata. Muzsikáló óra: csendes szerelem. Óramutató, amely olyan nagy volna, mint bajusz: nyugtalan idõ. Órás: késedelem egy tervünkben. ( Kerner .) Óraütés, amely több volna tizenkettõnél: jegyzi, hogy fontos dolgot elmulasztottunk. ( R . M .)

Ordítást hallani, amelynek eredetét nem tudjuk, ha emberi: nagy kellemetlenség, ha állati: nehéz idõ. Ha magunk ordítanánk: jegyez megkönnyebbülést.

Ordító országút: akaratlan költözködés. Ordító bástya: tömlöc. ( Lipcsei .)

Ordító farkas: kár a gazdaságban. Ordítás Gyümölcsoltó Boldogasszony napja után: gonosz tavaszt jegyez. ( R . M .)

Orgazda. Bizonyos nyereség.

Orgonát hallani: szomorúság zavaros hírek miatt.

Betegnek, orgonazúgás: mutatja állapota rosszabbodását. Orgonázni annak, aki nem tud: betegséget mutat. Orgonát fújtatni egy idegen város idegen templomában, mutat: nehéz szolgálatot egy nagyúr vagy egy asszony miatt. Orgonázó kántor: leánynak titkos szeretõt mutat. ( Kerner .)

Orgonavirág vigasztalódás virága.

Orgonavirág illatát érezni idõ elõtt: váratlan szerelem. ( R . M .) Orgona, amely arcunkból nõne: szomorúság.

Orgyilkos. Gonosz gond, amelytõl nem nyughatunk.

Óriás. Ijedtség. Óriáskígyó: kincs. (1833.)

Óriásokat látni, akik házunkhoz közelednének: jegyeznek nagy üzleti szerencsét; kereskedõnek: igen bõ esztendõt; gazdának, másnak: meglepetést egy elvesztett ügyben. ( R . M .)

Óriással vándorúton lenni: múló veszedelem. Óriásokkal birkózni: gyönyör. ( Z . M .)

Ormány. Minél nagyobb, annál több gazdagság.

Orom. Ajándék.

Oroszlán. A jólét jegye.

Orr. Ha nagy: nagyon jó. Kis orr: kis szerencse.

Orrodat, ha levágnák: elárulnak; betegnek: halál. Orrod, ha volna kettõ: veszedelembe kerülsz. ( Kerner .) Orrod volna egy asszony szolgája, és mindenféle cselekedetekre használná: mutat nagy megszerelmesedést. Orrod volna, amelyet egy nõ ujjával befogna: rágalmat hallasz, amelynek nem adsz hitelt. ( R . M .)

Orrodon növõ bibircsók: öröm. ( Gvadányi .)

Orrodból növõ szõr: jegyez pletykaságot szerelmedrõl. Vérzõ orr: szerencse egy meggondolatlanság miatt. Fájó orr: rossz szomszédság. Piros orr: gyomorrontás (1759.) Orron járni: elveszített öröm. Orrot fújni: tréfaság. (1833.) Rókaorrod ha volna: rövidesen megcsalnak. ( Z . M .)

Orsó. Családi ünnepély. Eljegyzés.

Országot messzirõl látni, amely volna idegen: betegnek igen nem jó.

Országút. Útonjárónak: jegyez kénytelen tétlenséget, másnak: nem várt utazást.

Országúton menni, ahol mindenféle soha nem látott emberekkel találkoznánk: betegnek gonosz, egészségesnek változást jelez. Országút koldusokkal és zarándokokkal: diadalmas háború. Országút mellett menni, de reá nem lépni: csalárdság.(1759.)

Orvvadász. Hideg idõjárás.

Orvos. Álmodnál, hogy orvos volnál: jegyez késõbbi életedben sok nyugtalanságot, hely­változást, sõt szomorú vándorlást is. ( Kerner .)

Orvossal beszélni, ha egészséges volnál: vidám reménység, amely megtölti szíved. (1833.) Orvos, ha barátságosan megszólít: betegség; ha hallgat: gonosz elõjel barátodnak. ( Kerner .)

Orvost kocsin látni: atyádfia halála. (1833.)

Orvosság. Ha keserû: gonosz rokonok ármánya; ha édes: váratlan ismeretség.

Orvosságot másnak adni: jegyez pénzveszteséget, de rövid idõn belül örömteljes változást. Kanalas orvosságot nyelni: szegénynek javulás, gazdagnak veszteség. ( Kerner Jusztinusz orvos jegyzete .)

Orvosság, amelyet betegségünkben soha nem látott öregember tanácsolna: meghallgatásra méltó. Orvosság, amelyet asszony ajánlana: felesleges locsogás. ( Gvadányi .) Üres orvosságosüveg: méltó élet. Orvosság szép edényben: betegnek halál, egészségesnek csalfaság. Orvosságot lopni: nagy szerencse. ( R . M .) Orvosságért menni: nagyon hosszú utazás. ( Z . M .)

Ostort kongatni: gazdag házasság. Örökség.

Ostoros gyerek: szép idõjárás. ( Régi naptár .) Ostorral hajtani ökröket: siettetjük szerencsénket.

Ostya. Bûnbánat, vallomás.

Oszlop. Sok oszlop: sok becsület. Oszlopot elásni látni: nagy szerencsétlenség.

*

Az alább következõ álomfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvbõl valók:

Okádni azt, amit ettél: gonosz.

Olajat hányni: tisztulás. Olajfát látni: nyereség. Olajat inni: betegség.

Olajat mástól elvenni: jó. Olajat másnak adni: gonosz.

Olasz nyelvet tanulni: más ember baját átvenni.

Órát hallani: öröm.

Orrod, ha nagy: jó. Orrod, ha kettõ: visszavonás.

Oroszlánt látni: jó. Oroszlánt kölykezni látni: haszon.

Orcáját befedni: rossz. Orcáját vízben látni: jó. Orcáját tükörben látni: férfinak fiút, asszonynak leányt jelez. Orca, sárga: halál. Orca, szép: jó dolog. Orca, rút, mocskos: gonddal megrakodni.

Orvost látni: rossz hír.

Oskolába menni: szerencse.

*

Ö, Õ

Öblíteni jegyzi gonosz indulatok távolodását, a kívánt segítség megérkezését. (1833.)

Öböl. Remény.

Ököl. Sértés, amelynek megtorlásán soká törjük fejünk.

Ökör. Mindig valamely hírt jegyez. (1833.)

Ölben ülni mutat kellemetlenséget. Ölbeli gyerek a házastársak között pörlekedés, másoknál némi szerencse.

Ölben tartott öregember, ha szólna valamit, jól megjegyezd. (1759.) Ölben szenderegni, idegen asszonynál: halál, ismerõsnél betegség. Ölbe tett kéz: nehéz munka. ( R . M .) Régi szeretõnk öle, megutálkozás. ( G .)

Ölelni valakit: csalfaság.

Ölelni azt, akit szeretünk, nehéz kötelesség, mást: vidámság. Öregasszonyt ölelni: szorongattatás. Ifjú leányt ölelni; aggodalom.

Ölelkezõ ember: árulás.

Ölni valakit: mutat megkönnyebbülést.

Ölyv. Szerencse a veszedelemben.

Öngyilkosságot elkövetni: nagy nyereség.

Õrt látni: jegyez nyugodalmas helyzetet nagy zavarunkban. Õrt állni: újdonság. Õrrel késõ éjszaka beszélni: váratlan hírek. Õrt megitatni: gonosz kívánság. Õrt vízbe dobni: atya halála. ( Kerner .)

Õrnek lámpásával és fegyverével menni valamely gonosz dologba: jegyzi terveink meghiúsítását. Õrnek bundájában éjszakázni: kereskedõnek mutat lopást, másnak leleplezést. ( Lipcsei .)

Vámõr: csalás. Kapuõr: szegénynek gazdag rokona. Toronyõr; hajnali utazás, hideg idõjárás. Õrkatona: mulatság. Tömlöcõr: vidám látogató. (1759.)

Õrrel járni s valamit vagy valakit keresni, amit elveszítettünk: jegyez fájdalmat egy látogató révén. ( R . M .)

Õrség: hideg idõjárás. ( Z . M .) Õrségen fogva lenni: útonjárónak szerencse, másnak változás. Õrséggel veszekedni: múló kellemetlenség. Öreg börtönõrrel lenni: levél. (1833.) Õrtûz, amelyet messzirõl látnánk: mutat megmenekedést valamely veszedelembõl. Õrház: csendes élet. ( Z . M .)

Ördög. Többnyire nyereség. Ha benned volna: nagy nyereményt jegyez.

Ördögöt háton cipelni: mutat utazást, amely nyereséggel végzõdik. Ördögöt fogni és megkötözni: eláruljuk magunkat. Ördöggel utazni kétkerekû kocsin: viszontagság. Ördög padláson vagy pincében, aki zörögne: nagy idõváltozás. Ördöggel lenni: asszonynak szomorú. ( Kerner .)

Ördög az ágy alatt: féltékenység. Ördög a bakon: útonjárónak nagy szerencse. Ördög, aki szájunkra ülne: megakadályoz egy titok kimondásában. ( R . M .)

Szent György éjszakáján ördöggel a mezõn járni: igen bõ esztendõt mutat. Ördögûzésben részt venni: megcsalnak. ( Zadeka Márton .)

1759-es könyv szerint: ördögöt játszótársnak venni: mutat jó kilátásokat; ördöggel alkudozni egy lélekre: nyeremény; marhára: rossz vásár, ördöggel vásárra menni: kereskedõnek jegyez olyan vásárt, amilyenrõl még hallomása sem volt, másnak mutat: kis kellemetlenséget egy útba esõ asszony miatt. Kernerben: ördög mutat: változatlan szerencsét. Elsõrendû jegy: õrdöggel lóvásáron találkozni. Ördögöt zsákban cipelni és a folyóba dobni: nem jó gazdálkodás. Ördögöt lóbõrbe varrni és nyekergetni: mutat egy asszonyt, akitõl bizonyos titkot tudunk meg. Ördöggel lépcsõn menni: nagy emelkedés a tekintélyben. Ördöggel korcsmában mulatni: jegyez megbékélést feleséggel, atyafisággal. Ördöggel szánkózni: nagyon vidám utazás. A lipcsei nagy könyvben: ördög, akinek volna ijesztõ nagysága, teste, mint a lóé, hangja, mint a bikáé: asszonynak korai hervadást, férfinak új ismeretséget mutat. Éjszaka ördöggel járni a templom körül vagy sírkertben: örökségi per. Országúton szekerünkre kívánkozó ördög: mutat nagy késedelmet egy üzleti ügy elintézésében. Bõrkereskedõnek: betegséget. Darabontruhába öltözködött ördög: rabnak biztos szabadulás, másnak: szerencsés érintkezés a hatósággal. Katonaruhába öltözött ördög: lókereskedõnek károsodás, másnak: mutat megszabadulást egy ijesztõ kötelezettségbõl. Papnak öltözött ördög: jegyez hazugságot egy asszony részérõl, útonjárónak: nagy féltékenységet, amely miatt betörik fejét. Radics Mária szerint: ördögöt piros nadrágban látni és vele esküvõre menni: leánynak szöktetést is mutat. Ördöggel poharazni: jegyzi vakmerõ tervünket egy asszony körül, amely váratlanul jól sikerül. Ördöggel együtt fõzni: igen jó atyafiságba keveredni. Gvadányi szerint: ördögnek kölcsönpénzt adni: biztos jövedelem.

Zadeka Márton szerint: ördöggel lenni: mindig jó, csak karácsony éjjelén nem.

Ördög, aki rudat verne belénk: mutat nagy kitüntetést az asszonyok között. Ördög, aki fogná a lajtorját, amelyen lopni megyünk: hajnalhasadás szomorúságunkban. Ördöggel szerzõdést írni: szomszédunknak rossz esztendõt mutat. Ördögöt háton vinni egy bizonyos házig: jegyzi, hogy abból a házból egy nõ reánk gondol. ( Dálnoki Gaál Gyula gyûjtésébõl .)

Ördöggel fuvarozni: asszonynak: elveszett szerelme feltalálása, férfinak: váratlan öröm, amely elfelejteti vele pöreit. Ördöggel hegyek között találkozni: egy jó barát jelenlétét mutatja. Ördöggel fára mászni és onnan messze körültekinthetni: jegyzi gazdaságunk növekedését. Padlásra zárt ördög: hosszú tél; pincében dörömbölõ ördög: korai tavasz. ( Szûrszabó .)

Ördögmalmot látni, amely áll: rossz esztendõ; amely jár: sok fáradság jele. ( Régi magyar naptár .) Ördöggel kártyázni: nagynyeremény. ( V . Gy .- né .)

Öregurak jegyeznek: jó egészséget.

Kernerben: öregemberek: nagy gondokat ültetnek. Öregasszony: haragot hoz. Öreg ruha viselete: jegyez megtörölközést verejtékes munka után.

R. M. szerint: a ház körül mendegélõ öregember: mindig hoz valamit. A mezõn járó öreg: elvisz valamit. Úton ülõ öregember tanácsát hallgasd meg: férfi tegyen a tanács szerint, nõ: az ellenkezõt. Gvadányi szerint: öregember: általában nagy idõváltozást mutat. Táncoló öregember: hosszú tél, sok utazás, nehéz szükség, bánat. Sohasem látott öregember: mutatja saját magunkat.

Õrjöngõ. Ha férfi: szomorúság, ha nõ: vidámság.

Õrjöngõ állatok: nagy idõváltozást jegyeznek. ( K .)

Õrölni gabonát: nagy szerencse, mást: szeles idõjárás.

Õröltetni szalmát: hosszú tél. ( Kerner .)

Õrmester. Igaztalanul gyanúba keveredünk.

A lipcsei nagy könyv szerint: városi õrmester: vendégfogadósnak tolvajlást mutat, másnak: vidám társaságot. R. M. szerint: verbunkos õrmester: eljegyzés felbomlását mutatja.

Örökölni. Szomorúság.

Földet örökölni: hosszú betegség, amely mindvégig ágyhoz ragaszt. Házat örökölni: kénytelen költözködés. Régi ruhát örökölni: nagy csalódás a szerelemben. ( Kerner .)

Özvegyasszonyt örökölni: nagy gond.

Örvény. Rendszerint váratlan öröm. Örvénylõ víz: meglepõ szerelem.

Duna örvénye: régi ismerõs látogatása. (1833.)

Ösvény. Jól jegyezd meg, merre fut.

Õrzõangyalt látni: veszély jegye.

Õsökkel együtt lenni: jegyez nagy szerencsét. Férfiõsök: segítség a bajban. Asszonyõsök: vigasztalódás.

Õsz hajú ember: állandó szórakozás. Õsz hajú asszony: hideg idõjárás. ( Kerner .)

Õszike (virág). Kis öröm.

Öszvér. Egészség.

Kereskedõnek öszvér nyakán függõ csengõt hallani: jegyez megkárosodást. Öszvérháton utazni: mutat új ismeretséget. ( Lipcsei .)

Öv, amely feloldódik: leánynak vénlányságot, férfinak agglegénységet mutat. ( R . M .)

Õz. Jegyzi, hogy valakit megkövetünk.

Özveggyel hálni: igen szerencsés híradás.

*

Az alább következõ megfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvbõl valók:

Ökrök, ha egymást öklelik: öröm. Ökrök, ha utánad sietnek: veszély. Ökröt látni legelni: öröm. Ökröt aludni látni: nyereség.

Ördög, ha veled: nyereség.

Örömre indíttatni: versengés.

Örvendezni álmában: szomorú. Ismét: szegénynek jó. Gazdagnak: gonosz.

Ösztövér, ha vagy: veszteség.

Öszvér, ki terhet hordoz: jó azoknak, kik magokra viselnek gondot.

Ötsét látni: megcsúfolás.

Özvegyasszonnyal hálni: jó hír.