Álomfejtés, Álmoskönyv

 

http://marinette.ucoz.hu/_cs/8c2.jpg


MINDENNAPI ÁLMOK JEGYZÉKE - Álmok jelentése - P

Pacsirta -szót hallani jegyez gazdagságot.

Pad. Öreg embernek: fáradtság; fiatalnak: szerencsés vállalkozás. ( Kerner .)

Padlás. Rendszerint hideg idõjárás.

Padláson járni: mutat halálesetet. Padlásról leesni: terveink összedõlése. Padláslyukból valakit látni: jelentõségteljes találkozás. Égõ padlás: idegen ember látogatása. Padlást leszakadni látni: jegyzi örömünk végét. ( R . M .)

Padláson asszonyt látni: adósság, ugyanott leányt: házasság. ( Régi naptár .) Padlásunkon járó-kelõ emberek: jegyeznek nagy bajt egy adósság miatt. ( G .)

Padló. Jó vége egy könnyelmûségnek.

Padlón feküdni: betegnek gyógyulás. Padlón járni: nagy gond. Padlót rakni: nem sikerült terv. Lángoló padló: egy elveszettnek hitt családtag visszatérése. Görcsös, régi padló: valakinek a halála, aki hozzánk tartozik. Ropogó padló: vendég rossz hírrel. Igen fehér padló: kedves asszony látogatása. Szõnyeges padló: mutat hatósági embereket. Gyékényes padló: utazás. ( Kerner .)

Pajta. Fogadósnak: szerencsés, szolgának: verés. ( Lipcsei .)

Pajzs. Jegyezd meg elsõ reggeli gondolatodat, s szerinte cselekedjél.

Pala -fedõ. Jókedv. Palatábla: gond.

Palack. Általában: kóborló élet jegye.

Durranó vagy éneklõ palack: mutatja barátaid hûtlenségét. Melegvizes palack: betegnek gyengülés, útonjárónak: keserves találkozás. Hideg palack: elmaradó vendég. ( Kerner .)

Teli palack: vándorlás, üres palack: nagy csalódás. Eltört palack: váratlan kellemetlenség a hatósággal. Esetleg betegség. Borospalack, amelybõl nem folyna bor: lappangó betegség. Sok palack: gond a gazdaságban. ( R . M .) Táncoló palack: öregember látogatása. Repedt palack: kacér asszony. Kis és szép palack: gyarapodás; jegyez esetleg kisleányt is. ( Kálnay László .) Aranyozott palack: gyermeket jegyez gyermektelennek, másnak: sok kiadást. ( Kis Böske .) Elérhetetlen palack: szomjasnak nagy megkönnyebbülés. ( G .)

Palacsinta. Kellemetes vendég. Esetleg katona.

Palánk. Levél.

Pálca. Családi kellemetlenség.

Pálcás ember, aki jönne udvarunkba: rossz hír. Pálcás emberrel együtt járni: mutat közeli tömlöcöt. (1833.) Nagy pálca asszony kezében: nagy kívánság kicsiny eredménye. Kis pálca: megelégedett élet. ( R . M .)

A különös álmokban: asszonyoktól megpálcáztatni és velük jól érezni magunkat: mutat gyötrelmes szerelmet. Asszonynak férjétõl pálcaütést kapni: boldog szerelem.

Pálinka. Utazás. Néha a másvilágba.

Pallér. Bosszúság egy veres ember miatt. (1833.)

Pallos. Ha kezünkben van: veszedelem; máséban: jó barátság. ( K .)

Pálmafa levelei között elrejtõzni: jegyzi; hogy nagy társaság elõtt váratlan kitüntetés ér. Pálmát vinni: szerencse.

Palota. Ha másé: irigység, ha miénk: hízelkedés, gond és fájdalom. Palotát rombolni: elveszített tekintély. Palotába menni: félelem. (1833.)

Pamlag. Amelyen üldögélünk: jegyzi mindennapi életünket, amelyen fekszünk: jegyzi különös vágyainkat. Pamlagon hanyatt feküdni: egy nõ szerelme, amelyet elérünk. Pamlagról leesni: kiábrándulás egy megnyertnek hitt szerelmi összeköttetésbõl. (1833.) Idegen pamlagon heverni: mutatja asszonyunk hûségét. Ha asszonyunkat látnánk idegen pamlagon: felesleges féltékenység. Asszony és férfi a pamlagon: zavaros élet. ( R . M .)

Pamut. Legombolyítani: nem nagy szerencse. Üzletes embernek: károsodás. Pamutot szedni: tisztelet.

Panaszkodni valakinek: közelgõ öröm.

Páncél (-t viselni): tolvajság. ( Kerner .)

Pandúr. Rendszerint: hideg idõjárás. Annak, kinek oka van a pandúrtól félni: könnyebbülés. (1833.)

Kernerben: asszonynak: kellemes szórakozás. Pandúrt fogni: veszedelem egy vásár miatt. Lókereske­dõnek: jó vásár.

Pántlika. Rendesen adósságod jegyzi.

Az 1759-es könyvben: pántlikát mérni, minél hosszabbat, antul nagyobb kellemetlenség. Pántlikát venni: hû barátnõ. Pántlikát hordani: pletykaság. Piros pántlika: tánc; zöld: remény; fekete: gyász.

Radics Mária szerint: pántlikába öltözködni, amelybõl mezítelen testünk látszana: leánynak szerelmi sikert, asszonynak elárulást mutat. Ugyanott: pántlikás giliszta szerelmeseknek: nagy kiábrándulást is jegyez. Sok pántlika: sok szeretõ.

Pántlikás szíved: rongyos kötõfék. ( Szûrszabó .) Pántlikát kapni idegen férfitól: leánynak nagy szerencse, asszonynak szomorúság. Elveszített pántlika: elveszített szív. ( Kerner .)

Pányva. Káros utazás.

Pap. Betegnek: gonosz.

Papagáj. Tréfa. Nagy uraság.

A "lipcsei nagykönyvben": papagáj, amely megharapna: irigy barátnõt jelez; beszélõ papagájt hallani: gonosz gúny. Papagáj asszony kontyában: áruló levél.

Papír. Írást hoznak: amely nem okoz örömet. Papírra írni: vigyázat adósaidra. Papírt lobogtatni: nagy károsodás.

Paplant kiteríteni: bátorság. (1833.)

Paprika. Bosszúság minden könyvben.

Papucs. Jókedv.

Lipcsei szerint: asszonytól papucsot kapni: mutat rövides szerelmi boldogságot. Asszonynak férfitól papucsot kapni: házasságtörés. Papucsot venni: utazás, lopni: bátorság. Papucsban járni: zavaros idõ.

Kernerben: piros papucs: jegyez víg, szõke asszonyt, fekete papucs: szomorú, barna asszonyt. Elveszített papucs: elveszített szeretõ. Új papucs: új szeretõ. Papucsos férfi: rossz hír. Régi papucs: nem teljesülõ vágy. Szomszéd papucsa: költözködés.

Parádé. Látni: szorongatott helyzet; benne részt venni: félelem adósság miatt.

Paradicsom. Gondtalan élet.

Paradicsomot inni: férfinak nevetséges, asszonynak: hónapszám. ( K .) Paradicsomot befõzni: nagy öröm a háznál. Paradicsomot szedni: szeretõt cserélni. ( R . M .)

Parafa -dugó. Jó jegy.

Paraj (-t enni): hosszú öregség.

Paraszt. Rendszerint idõváltozás.

Az 1759-es könyvben: paraszt, ha megcsalna: kigúnyolnak; parasztnak eladni valamit: hosszú élet; paraszt, aki kergetne: biztos örökség; paraszttal beszélni: önhittség. Radics szerint: öreg parasztasszony: nagy veszekedés; fiatal parasztasszony: jegyez dolgos, jó feleséget. Parasztszobában lenni: minden jóra fordul.

Parasztokkal veszekedni: nagy uraság. Parasztot deresre húzatni: ajándék. (1833.) Gvadányi mondja: huncut a paraszt, miként egy araszt.

Parázs. Harag.

Párbajt vívni: elveszett ügy. Asszonnyal: rágalom.

Párduc. Az öröm jegye.

Parittya. Haszontalan fáradság. ( K .)

Párna. Valakinek nagy gondot, szomorúságot okozunk. Párnán aludni: rejtett fájdalom. Párnát ajándékba kapni: gond jön a házhoz. Párnát vízen úszni látni: megkönnyebbülés. Kemény párna: rabság. Pelyhespárna: gazdag asszony. Párnás szék: betegség, harag. Szennyes párna: pletyka.

Paróka. Keserûség.

Parton járni: utazás. Parton ülni: elért cél. Parton guggolni: nyugtalanság.

Pástétom. Általában: betegség.

R. M. szerint: lúdpástétom: szegénynek további nyomorúság, gazdagnak: unalom. Kernerben: pástétom­sütõ: mutat felbomlott eljegyzést is.

Pásztor. Hír. Kár.

Az 1759-es könyv szerint: öreg pásztor: nagy idõváltozás, fiatal pásztor: szomorú hír. Több pásztor: igen jót jelent. R. M. szerint: pásztor volnál, és nyájadat elveszítenéd: mutat nagy csalódást, amely meg­rövidíti életedet. Pásztor után járni: asszonynak hiábavaló szerelmi vágy. Pásztorkunyhó: szegénynek igaz szerelem, gazdagnak: boldogtalanság. Pásztortûz: öregembernek gyógyulás, leánynak: betegség. Pásztorcsillag, amely szólna hozzánk: elhagyott szülõföld.

András napján járó pásztor: rövid telet mutat. József napján beszegõdõ pásztor, ha öreg: káros esztendõ, ha fiatal: sok esõ. Pásztort megverni: igen nagy öröm. Pásztorokkal lopni járni: állatbetegség. ( Régi magyar naptár .)

Pásztorbot útonjárónak: pihenést, másnak: vándorlást mutat. Pásztorokkal enni: zavaros esztendõ. Pásztorral az úton menni: jó tanács. ( Szûrszabó .)

Pata. Levél.

Patak, mely folyik: panasz; mely zavaros, és a házba folyna: nagy veszedelem és szomorúság; ha azonban tiszta a vize: közelgõ jólét. 1759.)

Lassú patak: lusta asszony, lusta szolgáló. Sebes patak: árulás. Mély patak: hamis barátaid vannak. Halas patak: jó vásár. Patakban járni: elfelejtkezés. ( R . M .)

Patak, amely szívünkbõl folyna: mutat elhagyottságot, szegényedést. Patak, amely az ágy alól kifolyna: egy asszony boldogsága függ tõlünk. Patakból inni, amelynek nem volna tiszta vize: egy asszony rabsága. Patakon átgázolni, anélkül hogy nedves lenne lábunk: egy szerelem elmúlása, amely még sokszor eszünkbe jut. ( S . j .)

Patakban fürdeni: betegnek gyógyulás. ( Kerner .)

Patkány. Ellenség.

Patkány, amely megharapna, szerelmi féltékenység. Patkánycincogás: hideg idõ, családi perpatvar, kacér asszony. ( Kerner .)

Páva. Ha kiált: szerencsétlenség.

Kernerben: páva mellett szolgálni (lánynak): jegyez kellemes ismeretséget. Repülõ páva: kis öröm, amelyért nagy kamatot fizetünk. Napon sütkérezõ páva: veszedelem egy asszony hiúsága miatt. Pávatoll: haláleset. Pávatoll, amely külsõnket díszítené: tömlöc. Döglött páva: öregasszony szerelme. Páván lovagolni: nagy megszégyenítés egy szerelmi kalandon. Pávával lenni asszonynak: jegyez szorgalmas férjet; leánynak: közönséges szeretõt. ( R . M .) Pávát böjtös napon enni: gonosz. Pávatollal játszódni: ingerlékenység. Alvó páva: csábítás. (1833.)

Pázsit. Kalandos élet.

Pecér. Botlás. Veszély.

Pecsenyét enni szegénynek: szomorúság; gazdagnak betegség. (1833.) Pecsenyebort inni: gond.

Pecsenye, amely volna vadból, és íze, szaga nagyon jó: szegényedés. ( G .)

Pecsételni. Szerelmeseknek igen jó, másnak: veszteség.

Dugaszt pecsételni: bánatot felejteni. Levelet pecsételni: jegyez ingadozó szerelmet. Nõt lepecsételni: csalódás. Pecsétet törni: félelem egy adósság miatt. Vörös pecsét: atyafi halála. ( R . M .)

Király pecsétjét feltörni: bátorságunk révén bajból menekedünk. Régi papirosokat újra lepecsételni: gond, pör, utazás. ( G .)

Pehely. Betegség. Pelyhes kabát: titkos szeretõ. Vadkacsa pelyhe: kedves vendég.

Pelyhes ágy: gazdag asszony. ( K .) Legénypehely leánynak: szomorúság. Leánypehely: álmatlanság. ( R . M .)

Pék. Gondtalan élet.

Pékkel sütni valamit: felbontott eljegyzés. Péklapáton ülni: jó barátság. ( R . M .) Péknek címerét látni és megéhezni: útonjárónak szerencse egy idegen városban; másnak: teljesülõ kívánság. ( K. )

Pelikán. Mindent lebíró szerelem.

Penész. Mindig pénz.

Penna. Gond.

Péntek. Vendégség.

Nagypénteken erdõben járni, fészket szedni vagy folyóparton idõzni: jegyez sok szerelmi csalódást ez évben. Nagypénteken templomban lenni: anya halála. Nagypénteken mosni: szomorú húsvét. ( R . M .)

Pénteken húst enni, lerészegedni vagy paráználkodni: szomorú szombatot jegyez. ( Lipcsei .)

Pénteken szélfúvás vasárnapig tart. ( Régi naptár .)

Pénz. Általában nem jó jegy.

Kernerben: pénzt találni: jegyez menekedést egy nagy károsodás elõl; pénzt lopni: civakodás a családban; pénzt verni: hiábavaló munka; pénzt hamisítani nagyon jó és elsõrangú jegy.

Pénzed, ha van: kicsapongás. Pénz a kézben: új öröm elveszettnek hitt egészségedben. Sok pénz: kár a ház körül. Pénzt valakitõl kapni: minden oldalról ellenséggel vagyunk körülvéve. Pénzt keresni és nem találni: szerencse a szerelmedben. Pénzt elveszíteni: vállalkozás, amely jóra fordul. ( R . M .)

Pénzt asszonyodnak adni: igaz szerelem; más nõnek: gond. ( Gvadányi .)

Pénzt fényesíteni: jegyez hideg idõjárást. Pénzt oszlopokba rakni: ahány oszlop, annyi bánat. Pénzen vett gyerek: jó vásár. Pénzt zsákban hordani: tömlöc. Pénzt ásni: váratlan találkozás. Régi pénz: jegyzi atyádat vagy anyádat. ( Szûrszabó .) Pénzt elásni: zavaros idõ. Pénzt folyóba dobni: hasznos munka, jövedelem. Pénzt szegénynek adni: károsodás. (1833.)

Pénzt a földbe vetni: gazdának nagyon jó, másnak betegség. ( Régi naptár .)

Pénzen tyúk módjára ülni: felbomló barátság. Pénzt szélben szellõztetni: nyugodalmas élet. Pénzen asszonyt vagy leányt venni: szegény öregség. ( D . G . Gy .)

Pénzt nyerni: nagy gond. Pénzt a földre szórni: rosszullét. Pénz, amely bûvész keze érintésére testünkbõl kijönne: mutat megnyugvást egy fájdalmas szerelemben. Pénzt okádni: halál. Pénzt az árnyékszékben hagyni: elveszített szerelem. Pénz és sár összekeveredve: boldog szerelem. ( F . S . gyûjtése .)

Pénzes ember: leánynak szomorúság. Pénz, amely fülünkben nõne: jegyez szomorú hírt szerelmünkrõl. Orrunkon növõ pénz: gazdag asszony. Hasunk, ha pénzzel volna telve: jegyzi egy nõ pazarlását. ( S . j .)

Sok pénz, amelyet nem tudnánk megolvasni, kereskedõnek: sok adósságot, másnak: apró bajokat. Elveszített pénz egy idegen város kapujában: szerencsés pört vagy ott jó ismeretséget mutat. Pénzt mérlegen vagy literben mérni: nagy betegség. Szagos pénz: egy asszony szerelme. Rongyos pénz: gazdag öregség. Pénzverõ: szomorúság. ( Lipcsei .)

Pénzes láda, ha teli: rossz esztendõ, nyavalya; ha üres: családi szaporodás. Bezárt pénzes láda: jó remény. Országúton talált pénzesláda: hiábavaló utazás. ( K .)

Pénzes erszényt találni: jegyez új ismeretséget. Üres pénzes erszényt találni: adósság. Elveszített erszény: gazdag házasság. ( R . M .)

Perbe jönni: árulkodás, amelynek nem kell hitelt adni.

Perec. Jó vásár.

Perecet sütni: jegyzi valakinek (atyafinak) az utazását. Perecet vásárfiának leánynak adni: megszerel­mese­dés. Vasperec: jó változás. ( Kerner .)

Vasperecben ülni a piacon: ellenségeid megszégyenítése. ( Lipcsei .) - Perecet törni: bátor tett. ( R . M .)

Pereces trombitáját hallani: kellemetes hír.

Persely. Szegénynek becsület; gazdagnak betegség.

Templomi perselybe nem adakozni: mutat változást a házaséletben. Perselyt törni: bátorság.

Pete. Betegség.

Petefészek, amely fájna: gyulladás, szomorúság. ( R . M .)

Petrezselyem. Rövid rosszullét.

Pézsma jegyez szerencsét.

Piac. Jó jegy.

Piacra menni, de ott nem vásárolni, szerelmeseknek: jó; másoknak kis bosszúság. Piacon árulni valamit: elfecsegett titok. Piacon halat venni: ájtatos cselekedet. Piaci veszekedésben részt venni: csendes élet. ( R . M .) - Piaci kosár: elfelejtett szeretõ. ( K .)

Piacon mindenkit megszólítani és titkos szerelmünket elpanaszolni: szerelmi boldogság. ( S . j .)

Pikkely (halé): sok pénz.

Pince, amely volna nagy és magas: jegyez költözködést. Szûk és sötét pince: rossz házasság.

Pincébe menni András napja után: jegyez obsitos katonát; András elõtt: betegséget. (1833.) Pincébe rejtõzködni: szerelmi bánat. Pincében bort kóstolni: múló betegség. Pincét törni: jó cselekedet. ( K .)

Pincébõl muzsikaszót hallani, mintha ott kísértetek mulatnának: hír a fejedelemrõl. ( Lõcsei .)

Pincér. Fogadósnak jegyez lopást, másnak: vidám társasélet.

Pióca. Mellfájás.

Pipázni. Csalódás.

Égõ pipa: hideg idõjárás. Törött pipa: ajándék. Pipaszár: asszonynak jó jegy. Pipaszurkáló: jegyez herélõt, aki disznainkhoz jõ. ( Kerner .) - Pipát lopni: bátorság. ( R . M .)

Pipacs. Vendég.

Pipacs, ha nõ álmodba: jegyez változást.

Piros ruha: harag. Általában piros szín: szerencsés szerelem. Igen piros arcot látni: haláleset. Piros lábú asszony: utazás. Piros alkony vagy hajnal: szélvész. ( R . M .) - Ha valamely testrészünk volna igen piros: szerelmi vágy.

Pirosat köpni: igen egészséges. Piros bor: útikaland. Piros házba lépni: rossz nõ ismeretsége.

Piszokba esni: igen nagy szerencse. Piszoktól tisztálkodni: elválás egy jó baráttól. Piszkot enni: pénz.

Pisztoly. Harag jegye. Pisztolydurranás: kiábrándulás.

Pisztráng. Egy régi kívánságod teljesül.

Pitypalaty. Árulás.

Plajbász. Gond.

Ács plajbásza; tûzkár. ( K .)

Plébános. Csendes élet. Esõ.

Pocak. Gazdagság, pénz.

Poggyász. Ha nagy: haláleset; ha kicsi: fáradalmas élet.

Pofon. Házasok között jegyez nagyon jó egyetértést.

Pofont kapni: jutalom. Férfit pofon ütni: féltékenység, nõt: megszerelmesedés. Nagy pofont kapni: ambó. (1833.)

Pogácsa. Hosszú út, amelybõl tán nincs visszatérés.

Hamupogácsa: utazás szeles idõben. Olajpogácsa: hosszú tél. Kemény pogácsa: rossz látogatás. (1833.)

Pók. Minden könyvben szerencse áll mellette.

Pókot agyonütni: távol lévõt megsérteni. Pókháló: szerencsés szerelmi viszony egy gazdag asszonnyal, amely nem végzõdik házassággal. Pókháló jegyez még vérzést is. ( R . M .) Padlásról leereszkedõ pók: mutatja õszi idõnket. Tõlünk elfutó pók: jegyzi egy gondolatunkat, amelyet szeretnénk valakivel közölni. ( S . j .)

Pokolba menni: nagy kár háziállatainkban. Poklot messzirõl látni: kincskeresõnek igen jó, másnak: szegénység. ( K .)

Pokróc. Sértés.

Pohár. Csalás.

Törött pohár: ismerõsünk halála. Pohárköszöntõ, amely hízelegne: verekedés a korcsmában. Pókhálós pohár: jegyzi atyánkat; belõle inni: vigasztalódás. Kis pohár: kisleány. Öblös pohár; öregasszony. Pohárból megszólaló ital: betegség. (1833.)

Polyva. Szorgalom. Hideg idõjárás.

Polkát járni: asszonynak jegyez idegen férfit. ( Lõcsei .)

Pólyás baba. Kis öröm.

Por. Perlekedés. Portörlõ: kis mulatság.

Porcelán. Könnyek jegye.

Pondró , amely tõlünk menne: jegyez rágalmazást; betegnek: nehézséget. Pondró, amely felénk jönne: kiábrándulás egy szép reménybõl.

Pondrós húst enni: jegyez sok pénzt. Pondró: asszonynak jegyez még öregembert is. Pondrót nyelni: leánynak szívfájás. Eltaposott pondró: ellenséget mutat. ( R . M .)

Ponty (-ot enni): szerelmeseknek élvezet, másoknak: fennakad egy fecsegõ miatt.

Nagy ponty, amely elnyelni akarna: asszonyi üldözés szerelem miatt. Ponty, amely tõlünk menne: elveszített gyermek. ( R . M .) Potykát venni, amely kezünkbõl ki akarna ugrani: jegyez kacér asszonyt. ( S . j .)

Posta. Betegnek jó; egészségesnek kellemetlen. (1833.)

Postás, ha a házba jön: szerencse, ha elmegy a ház elõtt: szerelmi csalódás. Postamester: jó tanács. Postakocsi: elmaradt látogatás. ( Kerner .) Postakocsin utazni: elbúsulni egy eldobott szeretõ miatt. ( R . M .) Postakürtöt hallani: Leánynak jegyesség, férfinak találkozás. Postát vinni: meghívás lagzira. ( G .) Postás, ha szólna valamit: tedd ellenkezõjét. ( Zadeka Márton .)

Posztó. Minél finomabb, annál jobb.

Rabok posztójában járni gazdagnak: harag, szegénynek: jutalom. Gácsi posztó: idõváltozás. Abaposztó: szegény, de boldog házasság. Német posztó: võlegénység. Bársonyposztó: tömlöc. Posztót venni: örökség. Posztókereskedõnél járni, de nem venni: betegség, halál. Posztóssal utazni: betegség elkerülése. Posztót lopni: hosszú, boldog élet. Posztót mérni: nagy csalódás. Posztót ollóval nyírni: elvágott boldogság. (1833.)

Pózna. Nagy küzdelem kis eredményért.

Pöröly. Szerelmeseknek: jegyez szülõi beleegyezést. Másnak nehezen elérhetõ célt.

Pöszméte. Veszekedés a szomszédsággal.

Prédikáció. Titkos szerelem.

Prém. Örökség. Szép vagyon.

Prémes állat: hideg idõ. Asszonyprém: szerelem. ( R . M .)

Prés. Borprés: kis utazás hideg idõben. Betûprés: falusi embernek idézése a városba.

Asszony által préseltetni: kiábrándulás. Présben lenni: megkönnyebbülés. Prést venni: hosszú élet. (1833.)

Pulyka. Harag. Hideg idõjárás.

Pulykát lopni: jegyzi, hogy könnyelmû ígéretet tettél egy asszonynak. Pulykát enni: gazdag asszony szerelme. Pulykát õrizni: leánnyal játszadozni. Pulykának fejét elvágni: szomorúság, kiábrándulás. ( R . M .) Pulykarikoltás: táncmulatságba hívnak. Dalfüzér, tánciskola. (1833.) Pulykát vinni valakinek: asszonynak mutat katonai ismeretséget; férfinak: pörösködést. ( Zadeka .)

Pulykataréjt viselni arcunkon: egy nõ gúnyt ûz szerelmünkbõl. Pulykát kergetni: elért szerelem. ( S . j .) Vadpulyka: utazás. Pulykamell: jó asszony. ( Gvadányi .)

Púp. Büszkeség.

Púpos ember: bolondság; asszonynak: gonosz kívánság. Púpot vinni: baj a bíróságnál. Púpot érinteni: nagy nyeremény. Púp, amely volna hasunkon: nõnek szerelmi kínszenvedés, férfinak: kiábrándulás. Púpos asszony: váratlan felhevülés. Táncoló púposok: betegnek nehézség, egészségesnek: öröm. ( S . j .)

Puska. Elsütni: rossz, irigység. Puskával vadászni menni: hûtlenség. Puskát tölteni: szerencsétlen szórakozás. Szép puska: szerelem. Puskával járni: gonosz gondolatok jegye. Légy víg.

Puszta. Ha kopár: hiú remény. Ha zöld: szerelem.

Puttony. Harag.

Pünkösd. Istenáldás.

Püspök. Megnyugvás.

*

Az alább következõ álomfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvbõl valók:

Pálmafaágat viselni: tisztességet jelent.

Pálcán járni: betegség.

Pápával beszélni: becsület.

Paradicsomban lenni: nagy öröm.

Párducot látni: vitézzé lenni.

Pázsit, mely zöld: télben nem jó, nyárban jó.

Patakot, zavarost, látni házadba befolyni: gyulladás vagy szomorúság.

Patakot tisztán látni házadba befolyni: sok jóval bõvelkedést jelent.

Patkányt látni: harag, szégyen.

Pásztort látni, ki a csordát elvesztette: téged megcsalnak. Pásztorokat látni: jó.

Pellengérben állani: szegénynek is szégyen.

Pénzt mástól elvenni: háborúság. Pénzed, ha sok vagyon: kárvallás.

Pénzt látni vagy kézbe venni: új öröm. Pénzt, ha valaki ad: ellenségedtõl dolgot várj. Pénzt, ha valaki marokkal ád tenéked, és te nem látod a pénzt: öröm. Pénzt találni, melyet mások vesztettek el: nagy nyereség. Pénzt kondérral találni, melyet mások dugtanak el, azt felvenni s nyereségnek tartani: egyebek a te dolgodat bánják, szerencsédet irigylik.

Pincébe menni: félelem. Pincébõl jönni: szorgalmatos gond.

Pogácsát enni: rossz kedv.

Pokolba menni: marhánkban kár.

Poklos embert látni: komor kedv.

Pókkal álmodni: bánat.

Pókot megölni: jót jelent.

Pöszmétét látni: sok marhát jelent.

Puszpángfa: férfiaknak és asszonyoknak közönséges bajokat jelent.


 

http://marinettesablon.ucoz.hu/alom/Image21.png 


 

Copyright © 2013 Marinette