Álomfejtés, Álmoskönyv

 

http://marinette.ucoz.hu/_cs/8c2.jpg


MINDENNAPI ÁLMOK JEGYZÉKE - Álmok jelentése - S

Sáfrány -színû ételt enni, vagy ilyen emberrel találkozni: betegség. (1759.)

Sajt, ha nagyon szagos: betegség. Friss sajt: egészség és szerencse. Szép juhászné sajtja: kívánság. Régi sajt: tömlöc.

Sajtosbolt: jegyez találkozást egy régi ismerõssel. Sajtot adni ajándékba férfinak: asszonynak megszerelmesedést jegyez. Sajtot venni: új szeretõt találni. Disznósajt: bûnös kívánság. Birsalmasajt: idõváltozás. ( Kerner .) Sajtszagát érezni, de a sajtot nem látjuk: megcsalnak. Sajtban lenni: gazdag asszony. ( R . M .)

Sakk. Levél.

Salátát enni, amely volna igen zöld: betegség. (1833.)

Halsaláta: jó kívánság. ( K .)

Salétrom a falon: veszekedés egy idegennel. Salétrommalom, amely járna: király halála; ha állna: háború. ( K .)

Sámfa. Barátaid kihasználnak.

Sánc, ha messzirõl látjuk: büntetés. Sáncmunkát végezni: összeütközés a hatósággal. ( K .)

Sánta ember. Félelmetes.

Sánta kutya: rossz hír, amelyet idõ elõtt kapunk. Sánta kakas: asszonynak kár, esetleg szerelmi csalódás. ( Kerner .) Sántával versenyt futni és legyõzetni: betegnek halál. Sánta asszony: nagy pletykaság. Sánta gyermek: elbujdosott szerelem. ( Z . M .)

Sápadt arcot látni: harag. Sápadt ég: kár egy utazás miatt. Sápadt öregember: rossz hír.

Sapka. Igazad lesz.

Nagy sapka: nagy becsület. Lopott sapka: öröm. Szép idõ.

Sár. Betegség.

Testünk, ha volna igen sáros: nehéz betegségbe esünk. Sártól megmosakodni: utazni. Sárban henteregni: nem viszonzott szerelmünk jegye. Sarat ágyunkban rejtegetni: megbánt szerelem. Sarat enni: szerelmesnek igen jó, másnak pénz. Sárral bekent fal: titkos kívánság. Embersár: sok pénz. Asszony, aki sárral etetne: jegyez titkos szerelmet. Étel, amely evés közben sárrá válna: elveszettnek hitt ügyed jóra fordul. ( Kerner és a többiek .)

Szembe hulló fecskesár: jegyzi, hogy nem látjuk megcsalatásunkat.

Sárból asszonyt építeni: jegyez megszabadulást egy kínzó szerelembõl. Sárból kunyhót építeni: jó jövõ. Sárban fulladozni: nagy örökség. ( S . j .)

Sarok. Cipõsarok: mulatságba hívnak. Sarokkõ: paráznaság. Ajtósarok: kellemetlen vendég. Sarkon állani nõnek: nagy öröm; férfinak: szegénység.

Sarkantyút viselni: jegyez utazást, de mutat asszonyi gúnyt is. Jégtörõ sarkantyú: mindig hideg idõjárás. Csillag, amely sarkantyúját belénk vetné: szerelmi óhajtás. Kakas sarkantyúját megfõzni és megenni: egy férfi erejének megkötése. ( R . M .)

Sárkányt ereszteni: jegyez gondolatot egy régen elment ismerõs után. Repülõ sárkány: gazdagság.

Sarkcsillag. Útonjárónak: szerencse.

Saroglyában ülni: mulatságba menni.

Saroglyában ülni: jegyez még asszonynak egy második férjet is. ( F . S .)

Sas. Felszálló sas: jó üzleti eredmény.

Fehér sas: örökség. Kiáltó sas: harag. Fekete sas: amely zsákmányt vinne: gazdag házasság. Udvarunk­ba lecsapó sas: pénzt hoz. Tüzet hordó sas: háború. ( Kerner .)

Sasok kalitkájában lenni és velük viaskodni: jegyez idegen embert, aki miatt nagy gondba esünk. Sas vijjogását hallani: betegsége egy hozzánk tartozónak. Nyulat üldözõ sas: félelmetes helyzetbe jövünk. Nádas felett keringõ sas: felfedezzük valakinek jóindulatát. ( Lipcsei .) Lengyel sast látni: borkereskedõ­nek lopást jegyez. ( Lõcsei .)

Sás. Sok munka.

Sáska. Gond. Nehéz esztendõ.

Sátor. Csendes élet. Cigánysátor: útonjárónak mutat akadályozást. Sátorfa: vásárosnak útszéli szerelem, másnak: verekedés. Sok sátor a mezõn: háború.

Savanyú leves: jókedvû nap.

Savó (-t enni): jegyez sok beszélgetést, házi kárt, szép idõt.

Savó, amely bennünk keletkezett volna, és ízét érezzük: nõnek elhagyott életet jegyez. ( F . S .)

Seb. A kézen: adósság. A lábon: kutya jár a kertben. A háton: hosszú betegség.

Sebet kapni saját házadban: nagy megszégyenülés. Sebet adni: gyermeket elveszíteni. Seb az ágyékon: rossz asszony szerelme. Sebes has asszonynál: kénytelen özvegység. Sebes térd: nagy bánat egy elröpült szó miatt. ( Kerner .) Sebhelyes embert látni: szégyen. Sebes lábbal futni: nagy bátorság. Sebes száj: asszonypletyka. Seborvos: segítségre lesz szükséged, erszényed fogytán. ( R . M .)

Sekrestye. Jegyez elhibázott életet.

Sekrestyébe egyedül menni: közeli házasság; asszonnyal: házasok között válás. Sekrestyében piszkítani: gazdag házasság. Sekrestyés: betegnek megkönnyebbülés. ( Z . M .)

Selyem. Megvetés az emberek részérõl. ( Kerner .)

Selyemkendõ: rossz leány. Selyemszoknya: titkos szerelem. Selyemhernyó: régen áhított öröm megérkezése. Selymet lopni: paráznaság. Selyemkereskedõ: csábítás. Selymes ágyban hálni: házasságtörés. ( R . M .) Piros selyem: sebet kapsz. ( S . j .) Selyempaplan: gazdag öregasszony. ( D . G . Gy .) Selyemhajat tapintani: bûnös szerelem.

Selypítést hallani: örömteljes nap.

Seperni házat asszonynak: boldog házasság; férfinak: nehéz munka.

Seprõn lovagolni: szerencsés szerelem. Seprõ az ajtó mellett: szívesen látott vendég.

Sereget messzirõl látni: jó becsináltat enni. (1759.)

Seregély (-t hallani): hír egy asszonyról; repülõ seregély: gonosz pletyka.

Serét, amelyet elnyeltünk volna: falusi lány ismeretsége. Serét, mely bõrünk alatt volna: nyomasztó szerelem. (1833.)

Serleg. Aranyból: részegség. Serlegbõl inni, amelyet asszony töltene meg: babonaság. Ambó. (1833.)

Serpenyõ. Örökség.

Serte. Szerencse. Vaddisznó sertéje: szerencsés utazás. Serte a párnában: gazdag asszony.

Serte, amely testünket borítaná: reménytelen szerelem. ( F . S .) Sertés haj asszonytól: be nem váltott ígéret. ( S . j .)

Séta. Kiváló szerencse. Sétányon járni: jó barátság. Pappal sétálni leánynak: közeli ismeretség egy idegen emberrel.

Sietni valahová: nyereséges vállalat.

Síkság. Gazdagság.

Sikátorban barangolni: titkos szerelem egy méltatlan személy iránt. Sikátorban eltévedni: asszony rabja lenni.

Siket ember minden könyvben nagyon jó.

Siket disznó a búzában: jólét. (1759.) Siketnéma: asszonynak öröm, férfinak: veszedelem.

Sikoltást hallani: jegyez elkésett levelet.

Síkos úton járni: ambó. (1833.)

R. M. szerint: vállalkozás, amely nem kecsegtet jóval.

Simogatni valakit: ajándékot adunk.

Síp. Csalódás. Hideg idõ.

Sír. Betakart: elveszett holmink megkerül.

Sírba fektetnek: közeli gazdag házasság. Sírba lépni: hamis barátság. Sírt ásni látni: jó ismerõs halála. Nyitott sír: vidám ünnepély. Síron átugrani: eléred célod. Sírba esni: akadály. Asszonnyal sírban lenni: megszabadulás egy kínzó szerelemtõl. ( Kerner .) Sírok között járni: jegyez hosszú életet. Sírhalom mellett ülni: édes gond, késõbb haszon. Sírból visszatérttel találkozni: megnyert per. Sírhalomba lõni: letagadott adósság. Anya sírján leánnyal ülni: szép bátorság; apa sírján: féltékenység. Sírkõ: válás. ( R . M .) Sírban feküdni: csendes szerelem. Sírból feltámadni: régi ismerõs. Sír mellett keservesen sírni: jegyez megszabadulást egy nagy gondtól.

Sírni. Örömteljes nap.

Sírni ok nélkül: szerelmi nyavalya. (1759.) Sírni egy asszonyért: hiábavaló fáradság, kár. Sírni egy halottért: betegnek meggyógyulás. Sírva járni-kelni: örömed lesz utazásodban. ( R . M .) Sírni a font húsért, amelyet elvitt a farkas: megerõltetés, kimerültség. ( Zadeka M .)

Sirály. Bánat madara.

Sisak. Jókedv.

Smaragd. Jegyzi valakinek a vágyakozását utánad.

Sóhaj (-t hallani): szerencsés hír.

Som (-ot enni): hideg idõjárás. Somfabot: nyalka udvarló. (1833.)

Sonka. Gazdag feleség. Sonkád, ha van: jutalmat nyersz.

Sonka, mely volna emberé és füstön lógna: jegyez falusi ismeretséget. Sovány sonka: öregség. Sonkát lopni: nélkülözés. ( Kerner .)

Sorompó. Szép idõ.

Sóska. Házi pörpatvar.

Sót enni: nehéz idõk.

Sót háton hordani: családoddal vándorútra kelsz. Sót marhának adni: hideg idõ. Sót vágni: tömlöc. Besózni: utazás. ( R . M .) Nyelved, ha volna sós: hazugságot mondasz. Sós víz: torokfájás. Sót nyelni: öregedni.

Sovány, ha lennél: veszekedés, kár, harag. (1833.)

Sört fõzni: jó jövedelem.

Sörényed, ha volna nagy, mint lóé: gazdag feleséget találsz. (1850.)

Spanyolviaszk, ha forró: rossz hír szerelmesedrõl, ha kemény: adóslevél.

Spékelni valamit: nevetésben lenni.

Sróf. Hátad mögött gúnyolódnak.

Strucc. Újdonság. Strucctoll: temetés.

Suba. Menyecske ismeretsége.

Súgást hallani: hazugságot aratni.

Suhanc. Kellemetlenség.

Suviksz. Kinevetnek.

Süllõ. Sok pénzt jegyez.

Süllyedni valamely mélységbe: biztos betegség. Álomba: nagy gyöngeség, kedvtelenség.

Sündisznó: Titkos ellenség.

*

Az alábbi megfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvbõl valók:

Salátát enni: fájdalmat jelent.

Sárban járni: betegséget jelent. Sáros lenni, de magát megmosni: szerencse.

Sárkányt vagy krokodilt látni: megutálás. Sárkányod avagy krokodilusod, ha vagyon: nagy becsület.

Sarló: kárvallás.

Sarut, ócskát, felvenni: torzsalkodás. Saruhoz bõrt látni szabni folttal: nyereség. Saruját újítani: öröm. Saruját látni gazdálkodónak: jó.

Saskeselyût táplálni: nem jó.

Sáska: dolgaidnak ravaszságát jelenti, melyet akarsz titkon cselekedni.

Sajtot, lágyat enni: víg öröm.

Sebes lenni: gyermekes szeretet. Sebes kéz: sok adósság. Sebesedett házadban: becsületed bántják.

Selymet, vereset látni: sebet kapsz. Selymet, igen kéket látni: meggyaláztatol a te dolgaidban:

Sima dolgot látni: ellenséget meggyõzni.

Sírba reszketni: kárvallás. Sírt ásni: házasulás, jószág.

Sírni valamiért, ha könnyeid hullanak: öröm. Sírni semmiért: megrettenés. Siratni meghalt embert: víg öröm.

Sinórt aranyost látni, avagy azzal beövedzetni: nyereség. Sinórral köttetni: fájdalom.

Sokadalomba menni: betegség. Sokadalomban sátort felverni: terheltetés. Sokadalomban valamit eladni vagy eltukmálni: új barátság.

Süveget, nyesttel béleltet, viselni: tisztességed nevekedik.


 

http://marinettesablon.ucoz.hu/alom/Image21.png 


 

Copyright © 2013 Marinette