Álomfejtés, Álmoskönyv

 

http://marinette.ucoz.hu/_cs/8c2.jpg


MINDENNAPI ÁLMOK JEGYZÉKE - Álmok jelentése - SZ

Szabni. Kereskedõnek kár. Másnak bûnhõdés valamely szerelem miatt.

Szablya. Levél.

Szabó. Jegyzi könnyûkezû ember ismeretségét.

Görnyedõ szabó: szaporodik jövedelmed. Foltozó szabó: ahány foltot vet, annyiszor ér kárvallás. Szûrszabó: hideg idõjárás. Öreg szabó, aki ócska ruhát varrna: felújítása a töltött káposztának, a régi barátságnak. Szabómûhely: mellfájás. Vitéz szabó: vesztett hadjárat. (1833.) Mellényt fordító szabó: gyász a családban ( Lipcsei .)

Száj, minél nagyobb, annál jobb. Tisztelet.

Száj, amely elnyelne, ha emberé: féltékenység, ha állaté: rejtõzködés gond elõl. Szájba vizet venni és kiköpni: elmúlása egy szerelemnek. Szájat szájba venni: hiábavaló óhajtás. Száj, mely volna hajas: hû szeretõ. Szájat mosni: szomorúság. ( Kálnay gyûjtése .) Fogatlan száj: csábítás; fogas száj: gyûlölet. Száj, amely egy város kapujáról ordítana ránk: tömlöc. Országútnak megnyíló szája: útonjárónak jegyez rablókat. Égõ száj: valaki rólunk álmodik. Sajgó száj: valaki rólunk rosszat beszél. Dagadt száj: az felejt el, akit legjobban szeretsz. ( R . M .) Rossz szagú száj: beteg feleség. Száj, amelyen szép, zöld falevelek nõnének: legkedvesebbünk halálát jegyzi. Becsukott száj: titok, amelytõl boldogtalanok leszünk. Barlang szája: természetellenes kívánság. Száj, amelynek szakálla bévül volna: betegnek halál. ( Kerner .)

Szakács. Pazarlás. Szakácsné: meghívás.

Szakáll. Szakállas ember: általában jegyez haragot.

Kernerben: ha valaki azt álmodná, hogy borotválják szakállát: bizonytalan helyzetet legyez egy asszonyi szeszély miatt; szakáll, amely volna oly hosszú, hogy a földre érne: olyan gazdagságot mutat, amely váratlan; szakáll, amely leány állán nõne: jegyez elveszített szeretõt.

Szakállt vágni: árulás, bontogatni: nyugodalmas élet és hivõ gondolat; égõ szakáll: elõre kigondolt terv, amely beválik egy nõ meghódításánál; simogatott szakáll: leánycsábítás, gonosz gyönyör. ( R . M .)

Leesõ szakáll: nagy szomorúság, megaláztatás, csalódás; vörös szakáll: hamis barátság; kis szakáll: gúny; pofaszakáll: háztûznézõbe menni: célt elérni; Henri IV. szakáll: irigység; hegyes szakáll: rossz nyelved miatt bajba jutsz. (1833.)

Szakállas asszonnyal találkozni: jegyzi, hogy bátorságod révén megnyered egy leány szerelmét. Álszakáll, amely volna asszonyon: hûséges szerelem; férfin: féltékenység. Asszony, ha álmodná, hogy szakálla nõtt: elveszíti férjét. Szakállt göndöríttetni: váratlan szerelem. ( Kálnay .)

Szakállt tépni: szegénység; fésülni: nagy tisztesség; lapátszakáll: változás. ( Lipcsei .)

Szakáll, amely nõne mellünkön vagy testünk egyéb részén, s ijesztõen nagy volna: jegyez hûséges asszonyt. Szakálltalanság: görbe út. Szakállszálon hegedülni: kínzó szerelem. Szakállt füröszteni: el nem titkolható vágy. Szakállt asszonynak ajándékozni: erõveszteség. Szakállt takaró vagy kabát alatt hordani: diadal a szerelemben. Fényes szakáll: rabság. Tüskés szakáll: jutalom. Õsz szálak a szakáll­ban: jegyeznek hátralévõ boldog éveket. Szakállt festeni: rövid boldogság. Szakállnál fogva földön húzatni: reménytelen szerelem. ( S . j .)

Szalamander. Kerner Jusztinusz szerint: betegség.

Szálfa. Gazdagság.

Szállni tudni: bánat. Mást szállni látni: annak halála.

Szállást kapnál: megcsalnak, meglopnak.

Éji szállás: valakit megloptál. ( K .)

Szalma. Sok ostoba beszéd. Hideg idõ.

Szalma, amelyet a szél vinne: jegyez keresztelõt. Szalmát zsúpban látni: mutat vagyonosok ellen való merényletre. Égõ szalma: felesleges gond. Szalmatetõ: zord idõ. Szalmakalap: vidámság, szerencse. Szalma­zsák: kövér asszony. ( Kerner .) Szalmán hálni: betegnek igen jó; útonjárónak: tömlöc. Szalma­koszorú: nagy megtiszteltetés egy elõkelõ úr részérõl. Szalmát lopni: szépasszony szeretõ. Halott alól lopni szalmát: özvegység. Kapufélfán lógó szalma: katona jön kvártélyba. Gyaluforgács és szalma együtt: nagy mulatság. Szalmát eladni: jegyez kacér asszonyt. Szalmát kocsin vinni: jó vendéglátás. Szalmával beszórt úton menni: vásárosnak vigalom; másnak: nehéz betegség. Szalmacsutak: megerõlködés érdemtelen ügyben. Szalmát villázni: lányban válogatni. Szalmazsákot tömni: öregasszonyt kapni. ( Régi naptár .) Szalmán egyedül heverni: rossz gondolat. ( Gvadányi .)

Szalonka . Ritka szerencse egy idegen városban.

Szalonkát húzni látni: elszeretnek idegen asszonyok. Szalonka crotonját enni: dáma kéri segítségedet. Szalonkalesen lenni: vadásznak mulatság, másnak nagy megpróbáltatás. (1850.)

Szalonnát enni: betegség.

Paprikás szalonna: utazás. Tokaszalonna: hosszú tél. Szalonnabõr: hazugság. ( R . M .) Szalonnát lopni: jegyez megcsalódást.

Számokat álmodni: a legnagyobb szerencse.

Számokat megfordítva látni: elmulasztod szerencsédet. Számok, amelyeket egy öregember mondana: megjegyzésre méltók. Számokat a földre ejteni: ambó Budán. (1833.)

Szamár. Sok munka.

Szamarat venni: csinos nyeremény; hajtani: hiábavaló fáradság; eladni: nehéz idõ; fogni: visszalépés egy jó tervtõl. Futó szamár: bosszantó újdonságot hallunk. Szamáron lovagolni: dicsõség. Szamarat ordítani hallani: idõváltozás, hazugság, ostoba véletlen. ( K .)

Szamár, amely a malomból lisztesen jönne: szerencsénket hozza. Hímszamár: féltékenység; szamártejet inni: betegnek gyógyulás. Döglött szamár: ritka szerencse. Szamárbõrt vásárra vinni: kupecnek verést, másnak hamis pénzt jegyez. Szamárnyomból inni: kincs. Szamárfület viselni: szerencse a szerelemben. Szamárfarkot kézben hordani: kitüntetés; ha testünkhöz volna nõve: tömlöc egy nõi ügyben. ( Lipcsei .)

Szamaras kocsin Dunából vizet hordani: ambó. (1833.)

Számla. Hír.

Szamóca. Jó házasság.

A különös álmokból: szamócát enni, amelyet szennyes helyrõl vennénk: asszonynak titkos szerelem, férfinak betegség. ( F . S .)

Szánkó. Általában jegyez: váratlan szórakozást.

Szánkón havon utazni: jegyez útonjárónak igen jó vásárt; másnak: kis csalódást. Ördöggel szánkázni: vígra forduló bánat. Homokon szánkózni: nehéz idõk.

Szappan. Betegség.

Szappannal tetõtõl talpig megmosdani: elfelejtkezés. Szagos szappan: hû szeretõ. Durva szappan: öregasszony. Szappanos: hideg idõ. ( K .) Beszappanozni valamit: hiábavaló vágy. Szappant árulni: asszonynak nagy megcsalatkozás. Szappant fõzni: házasságot nyélbe ütni.

Szárcsa. Levél.

Szarka. Általában vendég.

Kernerben: sok szarka: jegyez sok pletykaságot, veszekedést.

Szárnyad, ha másnak adnád vagy elveszítenéd: szerencsétlenségbe jutsz:

Fejedbõl növõ szárny: halálos betegség. Szárnyas férfi asszonynak gonosz kívánságát jegyzi.

Szarvas. Örökség.

Szarvast etetni: kitüntetõ barátság; ûzni: nagy fáradság, amely kevés jutalmat jelent; futó szarvast látni: iparosnak igen eredményes munka, másnak: elmulasztott szerencse. Szarvasbogár: erõszakos munka. Szarvashúst vásárra vinni: valakit megkárosítani. ( K .) Szarvasnyomból vizet inni: nagy szerelem egy asszonyba. Szarvasbõr: öreg ispán, hideg idõ. Öklelõ szarvas: árulkodás.

Szatócs. Perpatvar.

Szecska. Futó szerelem.

Szeder. Ha testünkön nõne: nagy féltékenység.

Szédülést érezni: betegség, asszonynak magtalanság.

Szeget fején találni: álomban is jó jegy. Szeget a falban látni: bánat. Patkószeget találni: szerencse.

Szeget valami elevenbe verni: mulatságos munka. Szegbe ülni: tréfaság. ( R . M .)

Szegény embert látni: szerencse.

Szegfû. Ismeretlen férfi vágya nõ után.

Szék. Felesleges látogatás. Karosszékben ülni: nagy bánat. Széket tolni: becsület.

Szél. Rendszerint veszekedés.

Szélben járni: gond. Szélben és esõben járni Szent György napja után: jó kilátás az esztendõre; András után: károsodás. Déli szél: utazás. ( Kerner .)

Szélkiáltó madarat hallani: nem a legszerencsésebb. Forgószélben állni: betegnek halál. Föld alól jövõ szelet érezni: hét fõbûn egyikében leledzni. ( R . M .)

Szélkakas. Felesleges kiadás. Hízelgõ beszéd. Hideg idõ.

Szellemekkel lenni: nagy és váratlan élmény.

Szélmalom. Jókedv.

Szélmalomba menni egy nõvel: teljesítjük, amit egymásnak ígértünk. Szélmalomból jönni üres zsákkal: csalóval lesz dolgod. Régi szélmalom törött szárnya, amerre mutat, jegyezd meg: valamit találsz. (1833.)

Szem, amely volna lesütve: jegyez be nem vallott, forró szerelmet.

Vakszem váratlan jó hír. Kék szem kacér szerelem. Gonosz szemet látni: pénzveszteség. Kancsalító szem: jegyez megfeledkezést, magad lealacsonyítását, hûtlenségét. Folyós szem: igen rossz jövõ. Könnyes szem: örömteli találkozás. Szemed, ha kiszúrnák: elveszíted jó barátodat. Szemet elveszíteni üzleti kellemetlenség. ( K .) Ismeretlen szemet látni a sötétben ijesztõ gond. ( S . j .) Szemüveg: Remény. Valakinek a szemében arcunkat látni: nagy ellenséged van.

Szemét. Pénz.

Szemét a küszöbön: titkos szándékú látogató. Szemét a ház elõtt: pénzes levélhordó.

Szemölcsöd, ha sok van, szerelmeseddel mulatságod van. (1759.)

Szemöldök. Kacérság.

Szemöldökfába ütni a fejed: alacsonylelkû emberekkel lesz érintkezésed.

Szénen (tüzesen) ülni: ájulás. Szenet enni: bélbetegség.

Széna. Jó hír. Szénakazal: gondtalan örökség.

Szentet látni: leánynak jegyez közeli elcsábítást; asszonynak: bûnbánást. Szenttel beszélni: ingadozó hûsége egy nõnek. Szentet kikerülni: nagy szerencse.

Szentelt vizet inni: közelgõ betegség. Szentelt sonkát enni: betegnek gyógyulás; egészségesnek: szegénység. Szentelt gyertyát égetni: halott mellett virrasztani. ( Z . M .)

Szentkép, ha megszólítana: fordulj vissza.

Szentmihálylován feküdni: mulatságos utazás. Szentmihálylovát vinni egy halott alatt: hideg, szeles idõjárás.

Szentjánosbogár. A szerelem bogara.

Szeplõ. Tavaszi esõ. Jegyez még rossz tulajdonságot, amit barátunkon észreveszünk. Szeplõs hátat látni: szép asszonyt találni.

Szerda. Az ajándék napja. Zöld szerdán utazni: kereskedõnek nagy gond, másnak veszélyes.

Szerecsen (-t látni): jegyzi, hogy kihasználnak.

Szerecsenfõ, amelyet egy kapun látnánk: menjünk be. ( Lõcsei .)

Szerszám. Szerencsés jegy.

Szerencsétlenség. Víg.

Szeszélyes asszony: nagy kellemetlenség.

Szidalmazni valakit: levél.

Szigony. Remény.

Szíj. Nehéz munka. Nadrágszíj: árulás.

Szikla. Ha megmozdítod: szerencse.

Szikra. Jó jegy.

Szilvát enni: szorulás. Szilvafa virága jegyez eljegyzést. Szilvafát égetni: elválás kedvesünktõl. (1833.)

Szimatoló kutya: nagy titok.

Színházban lenni: kár.

Színész vagy színésznõ: jegyzi, hogy nem számíthatsz barátságra.

Vándorszínész: megcsalnak. Színészarcú ember: hazugságba kever. (1833.)

Szirom. Szerelmeskedés.

Szitálni: jegyez szeles idõt. Lisztet szitálni: emberséges cselekedet. Szitán ülni: egy asszony mellõzése.

Aranyport szitálni lánynak: jegyez szegénységet; férfinak: gazdag asszonyt.

Szív. Ha mézeskalácsból van: jegyez jó vásárt és kacér asszonyt.

Vérzõ szív: fájdalmas sértés. Szívet enni: jegyzi, hogy szerelmesünk miénk. Szívverést erõsen hallani: rossz hír. Szívfájás: semmire se jó. Közelgõ bánat. Szívseb: gyógyulás egy régi betegségbõl. ( Kerner .) - Szívet kibontani: felesleges munka. Madárijesztõn szívdobogást hallani: csalódás, elmaradó találkozás. Fába szívet vésni: valaki nagyon gondol reánk. Szívet homokba rajzolni: elfelejtettek. Szívalakú arcot látni: megcsalnak. Ezüst- vagy aranyszívet ajándékozni: bánat. Kártyán szívet látni: igazat hallasz valakirõl. ( S . j .)

Szivar. Veszekedés.

Szivárvány. Minden könyvben jó jegy.

Szivattyú. Szellemes meglepetés. (1850.)

Szívni ajkat: keserûség; fogat: gyötrelem; bort: hideg idõjárás.

Emlõt szívni: öregség, szegénység. Szájat (másét) szívni: kielégítetlen vágy. Kezet (másét) szívni: hiábavaló gondolat.

Szobában ülni: furfangos terv. ( Kerner .)

Szoborrá válni: igazságtalanságban lesz részünk.

Szombat. A gazdagság napja.

Szomjúságot érezni: nagy nyugtalanság, szomorúság, nagy fáradság.

Szomorúnak lenni: jegyzi, hogy örömteljes reggelre virradunk.

Szomszédasszony. Minden könyvben: pletykaság.

Szopni. Legénynek vagy leánynak jegyez közel házasságot.

Csecsszopós gyermek: váratlan barátság. Tehenet szopni: szegénység.

Szõni: nagy öröm.

Szõke leány. Csalfaság.

Szõlõ. Áldás.

Szõlõt vendégednek szedni: jegyez kibékülést ellenségeddel. Szõlõt (zöldet) enni: elmulasztott érzelem; piros szõlõ: betelt öröm; fekete szõlõ: fáradságos élet. Rothadt szõlõt enni: sohase éred el célodat. (1833.)

Szõlõben keserûséget találni: valaki megmérgezi örömödet. Szõlõlevél: szemérmetlent hallunk. Igen nagy szõlõfürt: jegyzi életedet. Fonnyadt szõlõ: találkozás egy elmúlt szerelemmel. Téli szõlõ, amely volna igen édes: jegyzi, hogy reád gondolnak a múlt idõbõl. ( R . M .) - Szõlõlugasban ülni: lemondani. Szõlõt kapálni: hosszú élet. Szõlõskertben járni gazdának: nagy öröm; másnak: eredménytelenség. ( S . j .)

Szõlõ, amely nõne keblünkön: jegyzi, hogy érdemtelenek kihasználják jóindulatunkat. Szõlõt akasztani: jó házasság.

Szõnyeg. Mulatság.

Szú percegését hallani: betegnek halál; másnak hosszú élet.

Szúnyog -döngést hallani: hír megbántásunkról.

Szurok. Árulás.

Szûcs, minél öregebb, annál több kellemetlenség.

Szülni: szükség. Szülési fájdalom: magtalanság.

Születésnap: hosszú életkor.

Szülõkkel (elhaltakkal) találkozni: szenvedéseink elmúlnak. Szülõkkel (élõkkel) együtt lenni: szerencsés vállalkozás. Szülõföldön járni: szomorúság egy találkozás miatt. (1833.)

Szülõt verni: hét fõbûnben leledzeni. ( R . M .)

Szûrõ. Levél.

Bort szûrni: hideg idõ.

Szûrös ember: pénzt hoz.

Szûrben járni: jólét; betegnek: gonosz.

Szüreten lenni: nagyon jó jegy.

Szürke szín a tolvajok színe.

Szürke ember: gond. Szürke asszony: félelem. Szürke fejû gyermek: bánat.

Szûz (mezítelenül): szégyenbe esünk.

Szüzet hálótársul kapni: nem nagy elõny. ( Gvadányi .)

*

Az alább következõ megfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvbõl valók:

Szablyát eltörni: vakmerõ bátorság. Szablyát, fényeset, elvenni: úri hatalom. Szablyát tartani: világi tisztesség. Szablyát, tüzeset, az égen látni: büntetés. Szablyát, rozsdást, elvenni: gyûlöltség. Szablyát másnak adni, avagy elveszteni: szegénységet várj. Szablyát, rozsdást, elveszíteni hüvelyébõl: a régi uraid gyûlölsége rövid napon megszûnik. Szablyát, mely elveszett vala, megtalálni: elõbbeni becsületbe állítanak.

Szakálladat, mely õsz, megfésülni: becsületre való menetel. Szakáll, asszony ha látja: ura halála. Szakállt égni látni: nyereség. Szakáll, hosszú: hatalmassá lenni. Szakállt, széleset látni: erõt vinni. Szakállas embert látni: harag. Szakáll, ha õszet látsz: becsület. Szakáll, ha kihúzták: megbántás.

Szalonnát látni vagy enni: rossz.

Szamárháton ülni: sok dolog. Szamarat venni és hajtani: hiába fáradni.

Szamarat venni: nyereség. Szamarat hajtani: visszavonás.

Számot vetni: dolgaidban sok nagy törõdés, kétséges kimenetel.

Számszeríjat feltekerni: bú. Számszeríjat vagy puskát törni: jó.

Szánon, melyet jól megraknak, nagy hófúváson és dûlõs helyeken jól elmenni: rövid nap ügyedben jó elõmenetelt várj.

Szárnyat látni: megcsalás. Szárnyat másnak adni vagy elveszíteni: veszedelemtõl félj.

Szarvasbogár: megváltozást jelent.

Szarv, ha fejeden nõtt: veszedelemtõl félj. Szarvat elveszíteni: rossz.

Szarvast látni futni: szándékodnak hamar idõn belül elõmenetele.

Szederjes színt látni: rövid nap múlva örömed következik.

Szegénynek látni magát: rút kisebbség. Szegénynek lenni: rossz.

Szekérdûlés: mind a kereskedõnek, mind a gazdagnak ártalmas. Szekérrõl vagy lóról leesni: gonosz. Szekér, ha eltörik alattad: tartóztatás, és ha útra kelsz, nem jársz haszonnal.

Szem, ha fõben nõ: szemvilága elvész. Szem, ha különben áll, hogysem mint kellene: megaláztatol. Szemöl­dö­köd, ha fekete: jó.

Szenen elevenen ülni: rágalmazás. Szenen holtat látni: barátod meghal.

Szentegyházat messzirõl látni: idegen országba menni. Szentegyházba menni: bánat. Szentegyházban imádkozni: tisztesség.

Szentszék elõtt pörölni: beidézés.

Szentekkel beszélni: jó szerencse.

Szép orcájúakkal lenni: vigasság.

Szeretõvel lenni: vigasság nagy gonddal.

Szilvát fáról leszedni: kevélység.

Szomjúhozni és ennivalót találni; nagy szerencse. Szomjúhozni és kútra találni, de belõle nem ihatni: hiábavaló járás.

Szoptatni, és ha bõ teje van, ezeket jegyzi: nehézkes menyecskének rövid nap egy kisgyermeket; szegény asszonynak: költséget, gazdagnak: nyereséget, emberkori leányzónak: házasságot, ifjú leánynak halált, vitéz embernek betegséget, akinek felesége vagyon: gyermeke elhalnak.

Szoptatni: nehézkes asszonynak leánya lesz, ha rab: nem szabadul meg hamar.

Szivárványt látni keletre: rossz; nyugatra: jó.

Szökni: igen gonosz.

Szõlõt látni: tisztesség, áldás. Szõlõt a tövirõl leszakítani: haragosoddal békülsz.

Szõlõt, fehéret, látni: nagy haszon. Szõlõt, fehéret, enni: jó és gazdagság, veres, nemigen jó. Szõlõt, poshadtat, enni: nemigen viszed véghez ügyeidet.

Szúrni vagy verni: nagy tévelygés.

Szüleinket látni: megújulását jelzi az elmúlt dolgainknak.

Születtetni: szegénynek jó, mesterembernek: bánat, gazdagnak: bú. Házasemberek közül: egyiknek halála, szolgáknak: jó, vásárosoknak: gonosz, betegnek: halála.

Szülészt látni: vigasztalás.

Szülni: jó barátnak halála.

Szûrt, fehéret, látni: jó.


 

http://marinettesablon.ucoz.hu/alom/Image21.png 


 

Copyright © 2013 Marinette