Földrajza és Fekvése

Pécs Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Magyarország déli megyéje, Baranya központjában. Északról a Mecsek határolja, délről sík vidék. Pécs szénbányászati múltja jelentős. A Mecseki Karsztvíz méltán híres a benne egyensúlyban lévő ásványanyag tartalma miatt.

Pécs ókori neve Sopianæ. E latin képzésmódú név vitatott eredetű alapszava (kelta sop: 'mocsár') minden bizonnyal kapcsolatban van azzal, hogy a Pécs helyén álló római kori város déli oldala akkor lenyúlt a vízjárta, mocsaras rétig. Ez a korábbi feltételezés akkor igazolódott, amikor 1980 táján építkezések során a régészek feltárták Sopianae déli városrészének romjait.
A magyar Pécs név először egy 1235-ből való oklevélben szerepel ebben formában: Pechuth (azaz „pécsi út”), majd 1290 körül önálló névként: Ponch villicus de Peech (Pécs olvasattal). A Pécs név eredete bizonytalan. Többek érvelése szerint a Pécs szó etimológiailag azonos a Bécs, illetve a Bény szavakkal és körülbástyázott erődítményt jelent. A peć közszó, meg a belőle alakult helynév is a „kemence, kályha, magányos szikla” jelentést őrzi.

Pécs városa az ország délnyugati szélén, a horvát határ közelében található. Délebbi fele sík, míg az északi része a Mecsek hegység déli lankáira kúszik fel, és völgyeibe nyúlik be. Pécs földrajzi helyzete klimatikus szempontból kiemelkedően kedvező a még ma is jelentősen erdősült terület határán. A fülledt nyári napokon esténként a Mecsekről meginduló légáramlás hűti és tisztítja a város levegőjét. A város délről nyitott, északról védi a Mecsek vonulata, amely dél felől, a Pécsi-síkság átlag 120-130 méter közötti magasságából hirtelen emelkedik 400-600 méter magasságig. A Nyugati-Mecsekben található Jakab-hegy 592 m magas, közvetlen Pécs felett a Közép-Mecsekben a Tubes 612 m, a Misina 535 m. A településrészek átlagosan 200–250 m magasságig kúsznak fel a hegy lejtőire, vonatkozik ez Pécsbányára, Mecsekszabolcsra, Vasasra és Somogyra is. A szőlőterület egy viszonylag keskeny sávra húzódott vissza. Az erdősült részek általában 300 méterről indulnak. A Mecseket több völgy tagolja, amelyeknek nagy szerepe van a meleg klímájú vízfelületek nélküli város légkörének javításában. A Mecsekről leérkező vizeket az ÉK-DNY irányban futó Pécsi-víz gyűjti össze és vezeti a Fekete-vízbe, az pedig a Drávába torkollik.

 

Pécs a török uralom idején

A mohácsi csata után (1526) Nagy Szulejmán seregei kifosztották Pécset, lemészárolták a lakosságot, és felégették a várost.

Az ország véleménye megosztott volt abban a tekintetben, ki legyen a magyar király. Pécs városa Habsburg Ferdinándot támogatta, Baranya vármegye többi része azonban Zápolya (Szapolyai) Jánost. 1527 nyarán Ferdinánd legyőzte Zápolya seregeit, és november 3-án megkoronázták. Ferdinánd megjutalmazta a várost hűségéért, felmentette az adózás alól, és ezzel lehetőséget nyújtott a város újjáépítésére és megerősítésére.

1529-ben a törökök újra elfoglalták Pécset, és Bécs ellen vonultak. A törökök kényszerére a város elfogadta Zápolyát királynak, aki azonban nem sokkal ezután, 1540-ben meghalt. 1541-ben a törökök csellel elfoglalták Budát, és utasították Izabellát, Zápolya özvegyét, hogy adja nekik Pécset, amely stratégiai fontossággal bírt. Pécs lakói az ellenállás mellett döntöttek, sikeresen meg is védték a várost, és hűséget esküdtek Ferdinándnak, aki eleinte segítette a várost, később azonban tanácsadói javaslatára inkább Székesfehérvárra és Esztergomra összpontosított. Pécs lakói tudták, hogy Ferdinánd segítsége nélkül nem tudják tartani a várost, ezért 1543 júniusában önként megnyitották a kapukat az oszmán sereg előtt.

Miután elfoglalták az oszmán hódítók, megerősítették és igazi keleti várossá formálták Pécset. A templomokat mecsetté alakították (törökül cami, ejtsd dzsámi – két dzsámi ma is áll, de az egyik már keresztény templom lett), török fürdők, türbék épültek, Korán-iskolákat alapítottak (medresze), a Tettyén szufi kolostort is építettek (tekke). Pecsuj (Pécs) jelentős balkáni kereskedővárossá alakult, aminek szépségét a híres török utazó, Evlija Cselebi Isztambulhoz hasonlítja. Kiemeli a tiszta vizű patakok jelenlétét és fontosságát a városban. Mint gazdag oszmán kereskedőváros, Pécs száz éven át a béke szigete volt a körülötte forrongó háborús zűrzavarban.

Napjainkban

A rendszerváltás utáni idők Pécset érzékenyen érintették, az ipari üzemeket a gazdaságtalanságra hivatkozva szinte kivétel nélkül bezárták, az új ipartelepítések jelentéktelen szinten maradtak a korábbiakhoz képest, a munkanélküliség hatalmasra nőtt. Az 1990-es években a délszláv háború közelsége a turizmust is jelentősen visszavetette. Az utolsó időkben már csak jelentéktelen szinten működő szénbányászat 2004 májusában szűnt meg. A pécsi erőmű üzemeltetője 2011 novemberétől ismételten megkezdené a kitermelést a város szélén található vasasi külfejtésben, amivel 40-50 ember juthatna újra munkához. A sorkatonaság megszüntetése után pár héttel, 2004. november 30-án felszámolásra került a városban állomásozó 101. Szigetvári Zrínyi Miklós Vegyes tüzérdandár, amely a Magyar Honvédség utolsó tüzérdandárja volt. Az alakulat megszüntetése 500 főt érintett. A város szélén álló egykori laktanya 2009-ben magánkézbe került, 2010-ben pedig a helyszínen megkezdődtek a bontási munkálatok is.

Bár az elmúlt másfél évtizedben megváltozott a város gazdasági szerkezete – egyre inkább a tudás-, az egészségügyi, a kulturális ipar lép előtérbe – ami azonban nem változott, Pécs sokarcú település maradt, ahol a nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződnek. Ez is segíthette annak a törekvésnek a valóra válását, hogy Pécs nyerte el 2005. október 19-én a 2010-es Európa kulturális fővárosa (EKF) címet (megelőzve Miskolc és Eger városát), ennek keretében hatalmas projektekkel látott neki a város önkormányzata a fejlesztésekhez. A nagy beruházások, úgy mint egy koncertközpont, egy tudásközpont és a Zsolnay kulturális negyed nem készültek el a 2010-es év első felére, ezért Pécs alternatív helyszínekkel is készült (a Pécsi Nemzeti Színház, a Pécsi Tudományegyetem orvoskari aulája, valamint a zsinagóga). Az EKF hivatalos nagykövetei a Pannon Filharmonikusok, a Mizo Pécs 2010 női kosárlabdacsapat, Vujity Tvrtko riporter, a Pécsi Vasutas Koncertfúvós Zenekar és a Pécsi Balett voltak. A Pécsi Országos Színházi Találkozó (közismert nevén POSZT) immár az ország egyik legjelentősebb kulturális eseménye. Az Ókeresztény sírkamrákat az UNESCO már a világörökség részeként jegyzi. Az elkészült M6-os és M60-as autópálya, Pécset Budapesttel kötik össze.

2010-ben a város élete erőteljesen felpezsdült. Számtalan daru nőtt ki a földből, mindenfelé felújítások és építkezések folytak. Látványosan nőtt a turisták száma is a megyeszékhelyen. A TDM Pécs adatai szerint 25 százalékkal nőtt március és április hónapokban a vendégéjszakák száma az előző évhez képest.

Nevezetességek

Pécs leghíresebb terméke a Zsolnay-porcelán, melynek legkülönlegesebb változata az eozin máz használatának köszönheti jellegzetes fémes színét és csillogását. A századfordulón a kerámiaedények mellett leghíresebb gyártmánya az épületkerámia volt, amelyet a bécsi és pesti szecesszió előszeretettel alkalmazott. Zsolnay épületkerámiák sokfelé megtalálhatók máig a volt Osztrák-Magyar birodalom területén, díszítik a jelentős középületeket Lembergtől (Lviv) Triesztig, Bécstől Pestig. Pécsett a legszebb Zsolnay kerámiával díszített épület a Postapalota, a Dozsó, és a Zsolnay-mauzóleum. A Pécsi Sörfőzde a leghíresebb négy magyar sörgyár egyike, 1848-ban alapították Pannónia Sörgyár néven. Szokás Pécset a hazai bőripar fővárosaként is említeni. A közelmúltig a város mellett szén- és uránércbányászat is volt.

Pécsett 31 bank és biztosító társaság fiókja, illetve regionális igazgatósága működik. A közelmúltban pécsi önkormányzat iparterületeket hozott létre. Először a város közvetlen belsejében - nagy hagyományokkal rendelkező helyi iparágak reprezentánsai: gépgyártás, bőrfeldolgozás és a műszeripar - majd a keleti és déli iparterületeken teljes körű rekultivációval. Így jött létre a Pécsi Ipari Park 50 hektáros területen az országos főhálózati utak mellett.

Pécs Magyarország egyik legrégibb, műemlékekben is gazdag települése, a dél-dunántúli régió közigazgatási és szellemi központja. A város kulturális élete mind a zene- mind a képzőművészet területén országos szempontból is kiemelkedő. Gyűjteményei – Modern Magyar Képtár, Csontváry Múzeum, Martyn Ferenc Múzeum, Victor Vasarely Múzeum, Amerigo Tot Múzeum, Schaár Erzsébet: „Utca” –, városi és magángalériái a 20. századi magyar művészet egyedülállóan teljes bemutatását kínálják. A városban operatársulat és szimfonikus zenekar működik, hangversenyélete ugyancsak országosan is jelentős, amely szimfonikus zenekarának, a 2011-ben 200 éves fennállását ünneplő Pannon Filharmonikusoknak köszönhető. A város tradicionálisan pezsgő szellemi életét jellemzi, hogy otthont ad többek között a Pécsi Egyetemi Napok, a Pécsi Napok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) fesztiváljainak is. Itt működik az ország legnagyobb hallgatói létszámú egyeteme, a Pécsi Tudományegyetem 34 000 hallgatóval.

 

 

Múzeumok

Amerigo Tot Múzeum

Arthus Galéria

Bánkúti Galéria

Baranya Galéria

Café Zacc

Civil Közösségek Háza - Gebauer Galéria

Csontváry Múzeum

Csopor(t) Horda Galéria

Gyöngyszem Galéria

Gyugyi-féle Zsolnay-kiállítás

IH Galéria

Janus Pannonius Múzeum

Képcsarnok

Lenau Ház

Martyn Ferenc Múzeum

Mecseki Bányászati Kiállítások

Mecseki Fotóklub galériája

Modern Magyar Képtár

Múzeumutca

Múzeum Galéria

Műhelygaléria

Műtár Galéria

Nemes Endre Múzeum

Néprajzi Múzeum

Ókeresztény sírkamrák

Pécsi Galéria

Pécsi Kisgaléria

Postapalota

Reneszánsz Kőtár

Régészeti Múzeum

Rózsaszín Zsolnay

Schaár Erzsébet: „Utca”

Szerecsen Múzeumpatika

Természettudományi Múzeum

Várostörténeti Múzeum

Városi Képtár Pécs

Victor Vasarely Múzeum

Zsolnay-mauzóleum

Zsolnay Múzeum

 

Templomok

Cella Septichora (Hétkaréjos templom, 4. század)
Cella Trichora (Háromkaréjos templom, 4. század)
Ferhád pasa dzsámija
Gázi Kászim pasa dzsámija
Idrisz Baba türbéje
Jakováli Hasszán dzsámija
Ókeresztény sírkamrák – 2000. november 30-án az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
Pécsi pálos templom
Pécsi bazilika és székesegyház
Pécsi zsinagóga – 1869-ben épült
Püspöki palota
Tettyei romok
Ágoston téri templom