Szekszárd, ahol születtem

 



 

 


 
Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegszárd vagy Szegzárd, ritkábban nyomtatásban a Szexárd alak is előfordult, németül Sechshard vagy Sechsard) megyei jogú város, Tolna megye és a Szekszárdi kistérség székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye. Borváros, kb. 4500 pincével. Az ország legkisebb lélekszámú megyei jogú városa.

Történelme

Szekszárdot 1015-ben említik először. Neve egyes feltevések szerint I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár, 1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak.) 1061-ben ő alapította a bencés apátságot, itt is temették el.

 

Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott.

 

A város 1543-ban került török kézre, és a budai vilájeten belül itt alakították ki az egyik szandzsák központját.A török időkben a város sokat szenvedett, kolostora elpusztult. A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot.

 

A 18. században Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a város címert kapott. A betelepítések hatására lakossága csaknem tízévente megkétszereződött. Az 1789-es népszámlálás adatai szerint 5600-5700 lakosával Földvár mögött a megye második legnépesebb mezővárosa volt.

 

A betelepülők nagy része magyar volt. A németek aránya a 18. században sem érte el a 20%-ot, de így is ők voltak a város legnépesebb nemzetisége. 1794-ben tűzvész vetette vissza a fejlődést, de az a 19. századra újraindult – ekkor épültek fel középületei:


a városháza,
a megyeháza,
kórház,
több templom.

A 19. század derekától jellemző a németek lassú elmagyarosodása.

 

A város gazdasági életét sokáig a szőlő- és bortermelés határozta meg, megelőzve az egyéb mezőgazdasági termelést és a kézműipart. A kereskedelem nem volt jelentős, a 19. század első felében még a borkereskedelem is többnyire máshol élő gazdák kezében volt.

 

A 19. század közepén már 14 000-en lakták. 1905-ben alakult rendezett tanácsú várossá, az első világháború végén Szerbia területi igényt támasztott rá, a második világháborúban a szovjetek 1944. november 30-án foglalták el. 1994. október 30-tól megyei jogú város.

 

Látnivalók

 

Wosinsky Mór Múzeum (1900-1901), Szent István tér 26.
Művészetek Háza. Zsinagógának épült 1897-ben.
Garay János Gimnázium (1896-97),Szent István tér 7-9.
Szent István tér emlékoszlop (2000)
Wosinsky Mór szobra (1982)
A bölcskei kikötőerőd faragott kövei
1919-es mártírok emlékműve
Holocaust emlékmű (2004)
Szent István szobra (2002)
Babits Mihály szobra  (1971)
1. világháborús emlékmű (1924)
2. világháborús emlékmű (1992)
1956-os forradalmi emlékmű (2000)
1956-os forradalmi emlékoszlop

 

Szekszárd Képekben

 

Garay Tér, sétáló utca

(Garay János szobor)

http://marinettesablon.ucoz.hu/szekszard/44645_20100508_160047.jpg

 

Garay tér, sétáló utca

 

Vármegye Háza

Városháza

Belvárosi Katolikus Templom

 

Német Színház

Kálvária Kilátó

http://marinettesablon.ucoz.hu/szekszard/kalvaria5.jpg

 

Művészetek Háza (Zsinagóga)

 

Prométheusz park

 

http://marinettesablon.ucoz.hu/szekszard/2013_0710_081247.jpg

Babits Mihály emlékház

 

 

Pincészet

http://marinettesablon.ucoz.hu/szekszard/313464p4.jpg

Fritz Tanya

http://marinettesablon.ucoz.hu/szekszard/fritz3.jpg

http://marinettesablon.ucoz.hu/szekszard/fritz2-angol-.jpg

 

Szőlős Vidék

 

 

Főiskola

 

 

Garay János Gimnázium

 

Augusz Ház

http://marinette.ucoz.hu/_cs/kg_augusz_haz.jpg

 

Augusz Imre sírja Szekszárd


 


 

Wossinszky Mór Múzeum

 

 

Szekszárdi Duna Híd

 

 

Híres Szekszárdiak

 

  • Babits Mihály (költő, író)
  • Baka István (költő, műfordító
  • Csalog Zsolt (író, szociológus, szociográfus)
  • Csányi László író, Babits-kutató (1915-1993)
  • Csengey Dénes (író)
  • Déry István (színész, író)
  • Dienes Valéria ( írónő, táncpedagógus, filozófus, az első magyar női egyetemi tanár)
  • Dúzsi Tamás (ismert bortermelő)
  • Garay János (költő, író, újságíró)
  • Gáti Oszkár (Jászai Mari díjas színész, pl. Sylvester Stallone és Arnold Schwarzenegger magyar hangja)
  • Győri György (magyar orvos, szülész-nőgyógyász, orvosi szakíró)
  • Gyüdi Sándor (Liszt Ferenc díjas karmester)
  • Hadnagy Albert (történész, a levéltár igazgatója Szekszárdon)
  • Kozmann György (magyar olimpiai bronz érmes kenus)
  • Kovács Győző (magyar villamosmérnök, számítástechnikus, informatikus, az informatikai kultúra jeles terjesztője.)
  • Kőrösi Sándor (magyar katona)
  • Lajtai Kati (énekesnő, a Crystal tagja)
  • Láng József (színész, szinkronszínész Roger Moor (Angyal) magyar hangja
  • Lázár Ervin (író, elbeszélő meseíró)
  • Lengyel Pál (nyomdász, újságíró)
  • ifj. Leopold Lajos (a századforduló egyik különös magyar gondolkodója, gazdálkodó földbirtokos, tudós, szociológus.)
  • Mattioni Eszter (képzőművész, festő)
  • Mészöly Miklós (Kossuth díjas író)
  • Parti Nagy Lajos (Kossuth díjas költő, dráma író)
  • Rapai Ágnes (költő, író, műfordító)
  • Rády József (Olimpiai bajnok vívó)
  • Rubold Ödön (színész, pl Mephisztó filmben láthattuk, szerepelt a barátok köztben is.)
  • Schwartzer Antal (gyógypedagógus)
  • Tormay Béla (mezőgazdász, állatorvos)
  • Tormay Károly (orvos, állatorvos, építész, Tormay Béla apja)
  • Wosinsky Mór (régész)

 

 

 

 

  "Jaj, minden úgy mint hajdanán,
 s három kereszt a Bartinán,
 a régi sziluett.
Alkonyba boldogult vidék:
s kínt, sorsokat a szelid ég
nyugton magába vett." /Babits Mihály/